A nóták segítik elviselni a híres siófoki bordalnok fájdalmát és magányát is

Szüleinek csodálatos hangja volt, a zene és éneklés szeretetét nővérével és húgával együtt tőlük örökölte Vitek István. Felejthetetlen élményt jelentett számára, amikor ünnepi alkamakkor Nyári Pál cigányzenekara tért be hozzájuk, és zenei kíséretükkel énekelt a család. Arról is beszélt, hogy édesapja gyönyörű nótákkal tartotta a lelket a többiekben a második világháborús, négy éven keresztül tartó brianszki orosz fogsága idején. 
Vitek István már gyerekkorában több száz magyar nótát ismert és tudott elénekelni fejből, emellett klarinétozni is tanult. Az életkörülményei azonban úgy alakultak, hogy a nótázást sokáig csak társaságban és baráti körben gyakorolhatta. A változást az 1994-es esztendő hozta meg számára, amikor a Siófoki Zeneművészeti Iskola igazgatójához, Németh Gáborhoz járt külön énekórákra. Tőle sajátította el a zene és az éneklés alapjait és tanulta meg tenor hangjának megfelelő operák legismertebb dalait. Mindemellett a Siófoki Zeneművészeti Iskola zongora szakán is tanult. Szabadidejében egyes magyarnóta-dallamokra saját verseket írt és több Petőfi-bordalt is megzenésített. Mindezért egy siófoki újságcikkben a város bordalnokának is nevezték. A szórakoztató zenei központ vizsgabizottsága előtt magyar nóta és népdal kategóriában szakvizsgázott, de felesége hosszú betegsége miatt ezt hivatásszerűen soha nem gyakorolta. Vitek István egész életét átszőtte a magyar nóta és az egyéb dalok szeretete, s ma is azok segítik elviselni párja és lánya közelmúltbeli elvesztésének fájdalmát, a magány érzését. 

Nem az énekesi pálya lett Vitek István élethivatása

Vitek István a megélhetés akkoriban biztos útját választotta, az iparban dolgozott. 1945-ben született Bakonycsernyén. Szülőfalujában és térségében a szénbányászat adott megélhetést az emberek zömének, így az apjának is, ezért szülei neki is ezt a szakmát szánták. Bányagépész-bányavillamossági szakmérnöki diplomát szerzett, de munkavédelmi szakmérnöki és felsőfokú tűzvédelmi végzettségekkel és egyéb szakvizsgákkal is rendelkezett. Mint konfliktuskerülő, határozott egyéniség harminchat évet dolgozott kőolajipari vállalatoknál. Többek között aktív résztvevője volt az Algyő-Százhalombatta vezeték megépítése előtt az algyői kísérleteknek és olajvezetékek üzemeltetésének, valamint a tiszai kőolaj-finomító, mint egyedi nagyberuházás kivitelezésének, amiért miniszteri kitüntetést is kapott. Aktív munkaviszonyát a Tabi Flextronicsnál fejezte be. Negyven éve Siófokon él.