2024.12.09. 20:00
Mit rejteget Spongyabob és Shrek? Titkok, amiket nem akartál tudni
A mesék régóta az emberi kultúra szerves részei, tanulságok, fantázia és kalandok birodalma, ahol a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését. Azonban a modern történetmesélés új kihívásokat hozott magával: vajon mennyire alkalmasak a mai mesék a gyermekek számára? Az erőszakos vagy szexuális tartalmú elemek egyre gyakrabban jelennek meg a médiában és irodalomban, vitákat generálva a szülők, pedagógusok és szakértők között.
A népmesék nem kifejezetten gyerekeknek készültek. Gombos Péter gyermekirodalom-kutató szerint a középkorban és az azt megelőző időkben a mesemondás felnőttek társasági eseménye volt. A mesék sokszor humort, iróniát és az élet bonyolultságát tükrözték, amelyeket a hallgatóság felnőtt fejjel értett meg. Bár a népmesék tele vannak szimbolikus elemekkel, mint például gyümölcsök vagy aranyalmák, ezek sokszor szexuális jelentéseket hordoznak, a gyerekek számára azonban ezek rejtve maradnak.

Honnan erednek a mesék, és kiknek szólt eredetileg?
A 19. századi gyűjtők, például a Grimm testvérek, alaposan átdolgozták ezeket a történeteket, hogy megfeleljenek a kor erkölcsi normáinak, és gyermekek számára is elfogadhatóvá váljanak. Bár a nyíltan szexuális elemek eltűntek, a szimbolikus rétegek továbbra is jelen vannak.
A mesék egyik különleges tulajdonsága, hogy a gyermekek mindig az életkoruknak és érzelmi érettségüknek megfelelően értelmezik azokat. A klinikai szakpszichológus és a Somogy Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója, Szigeti Mónika elmondása szerint a kisgyerekeknél körülbelül 5-6 éves korra alakul ki a “mesetudat”, amikor már különbséget tudnak tenni a fantázia és a valóság között. – A mesék segítenek a gyerekeknek szabályozni a bennük lévő feszültségeket és indulatokat – magyarázza a szakértő. – A meseszereplők, például a hősök vagy a sárkányok, gyakorlatilag a gyermekek helyett küzdenek meg ezekkel az érzelmekkel. Ezáltal a gyerekek kevésbé szoronganak, és fejlődik a belső fantáziaviláguk is. A mesék ezen felül hozzájárulnak az identitás kialakulásához is. A kislányok például a királylányokkal azonosulva tanulják meg, mit jelent nőnek lenni, míg a kisfiúk a hősök küzdelmeit figyelve alakítják ki saját szerepeiket és céljaikat.
– A mai gyerekek életében a klasszikus népmeséket egyre gyakrabban váltják fel a modern, gyakran televíziós vagy filmes alkotások. Ezek azonban nem mindig felelnek meg a gyermekek életkori sajátosságainak. – A műmesék között arányaiban sokkal több rosszul megírt történet található, mint a népmesék között – hangsúlyozza Gombos Péter. – Gondoljunk csak a Spongyabobra vagy a Shrek filmekre, amelyek tele vannak felnőtteknek szóló utalásokkal. Ezek a modern mesék gyakran nem a célzott közönséget szólítják meg, és így kevésbé hasznosak a gyermekek fejlődése szempontjából.
A népmesék viszont évszázadokon át finomodtak, és olyan kulturális örökséget hordoznak, amely segíthet a gyerekeknek megérteni a világot, szabályozni az érzelmeiket, és fejlődni személyiségükben.
– Az erőszakos és szexuális tartalmak jelenléte a mesékben és filmekben nem új keletű jelenség, de az utóbbi évtizedekben fokozott figyelmet kapott. A szakértők szerint azonban nem minden ilyen tartalom káros. – A gyermekek csak annyit engednek be ezekből a történetekből, amennyit a fejlettségi szintjük lehetővé tesz – magyarázza Szigeti Mónika. – Egy kisgyerek például nem feltétlenül érti meg a szimbolikus szexuális utalásokat, és ezek nem is hagynak nyomot benne.
A pszichológus szerint a szülők felelőssége, hogy megfelelően szűrjék és vezessék be a gyermekeket a mesék világába. Fontos, hogy a gyerekek olyan történetekkel találkozzanak, amelyek érzelmi biztonságot nyújtanak számukra, miközben fejlesztik képzelőerejüket és problémamegoldó készségeiket.
- A mesék világa a felnőttek számára is tanulságos. A rejtett szimbolikus üzenetek, a kultúrák közötti hasonlóságok és a történetek univerzális igazságai mind azt mutatják, hogy a mesék nem csak a gyerekek szórakoztatására valók.
Azonban a modern történetmesélés sokszor eltér a hagyományos népmesék struktúrájától és céljaitól. A kérdés az, hogy milyen mértékben érdemes megőrizni a klasszikus mesék örökségét, és hogyan illeszthetjük be a mai világ gyorsan változó narratívái közé.