2024.12.30. 19:50
Öröklés: jó ha tudod, miként változnak a szabályok
Az öröklés szabályai változnak, így érdemes számon tartani, hogy ki számít egyenesági és oldalági örökösnek. Főként annak tükrében, hogy egyre nő a végrendeletet készítők száma már a 40-es és 50-es éveikben járók között is.
Több szaklap is megírta, hogy miként örökölhetünk 2025-től, ugyanis jelentős változások lépnek életbe a magyar öröklési jogban.
Amennyiben az elhunytnak nincs törvényes örököse, az ingatlanokat és az ingóságokat az elhunyt lakóhelye szerinti önkormányzat örökli, ám az önkormányzatok 2025-től visszautasíthatják az örökséget, ha például az adósság meghaladja a vagyon értékét. Ekkor az államra száll az örökség, és ott nincs visszautasítási jog. Jövőre tehát élettársi viszony esetén különösen fontos lesz a végrendelet, hiszen ők nem minősülnek törvényes örökösnek, így ilyenkor az önkormányzat lesz az örökös.
– Túlélő házastárs soha nem örökölt tulajdonjogot, csak haszonélvezeti jogot – magyarázta el a 2014 óta érvényben lévő szabályokat Boda Róbert kaposvári ügyvéd. – Arra a lakásra, ahol együtt lakott a házaspár, az özvegy továbbra is haszonélvezeti jogot örököl, viszont más vagyonból tulajdonjogot kap, mondjuk ilyen egy nyaraló, egy autó vagy egy bankszámla. Tehát adott esetben a gyerekek öröklik a lakást, és csak a többi vagyonból örököl a házastárs is.
Öröklés: háromféle módon kaphat az özvegy
A hitelforum.hu rögzíti, hogy a polgári törvénykönyv szerint a törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Törvényes öröklésnél elsőbbséget élvez az örökhagyó gyermeke, ha többen vannak, akkor egyenlő részben osztoznak. Az öröklési jog alapján a házastárs (özvegy) háromféle módon örökölhet.
1. Egyedüli örökösként, ha nincs leszármazó és felmenő.
2. A leszármazók melletti örökösként, ilyenkor az özvegyet holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson. A házastárs egyébként bármikor kérheti haszonélvezeti jogának pénzbeni megváltását. Ebben az esetben további egy gyermekrész illeti meg.
3. A harmadik lehetőség, amikor az itt maradó házastárs a szülő melletti örökösként tűnik fel. Ha nincs leszármazó vagy nem örökölhet, akkor a házastársé az addig közösen lakott ingatlan. A hagyatékot az özvegy és a szülő fele-fele részben örökli.
Tíz százalékkal többen írtak végrendeletet
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara tájékoztatása szerint, országosan csaknem tíz százalékkal többen írtak végrendeletet közjegyző közreműködésével 2024 első félévben, mint egy évvel korábban. Csillag Attila kaposvári közjegyző irodáját is jóval többen keresik fel. – Annak érdemes végrendeletet készíttetnie, aki szeretne eltérni a törvényes öröklési rendtől, és mondjuk valamelyik hozzátartozójára esetleg többet szándékozik ráhagyni – emelte ki lapunknak Csillag Attila. – Természetesen abban az esetben is fontos, ha valamelyik köteles részre jogosult törvényes örököst ki akarják tagadni az öröklésből.
Csillag Attila arról is beszélt, egyre gyakrabban fordul elő vegyes házaspárok közötti végrendelkezés, amikor egyikük magyar, másikuk külföldi állampolgár. Ilyen esetben a nemzetközi magánjogot és az európai öröklési szabályt is figyelembe kell venni.
