Huszka Jenő kötődött a Balatonhoz

Huszka Jenő zenei indulása nagyon érdekes, hiszen zeneakadémiai és párizsi zenészéveit követően a kultuszminisztériumban dolgozott, ugyanis jogi diplomával is rendelkezett. De már ekkoriban részese lehetett élete első nagy sikerének: 1902-ben mutatták be a Népszínházban Bob herceg című örökzöldjét. Sorra születtek telt házas, nagy visszhangot kiváltó és népszerűséget hozó darabjai: Aranyvirág (1903), Gül Baba (1906), majd később a híres Lili bárónő (1919), a Mária főhadnagy (1942). Majd beleszeretett az igen fiatal Lippich Leónába, akinek édesapja, Huszka főnöke, Lippich Elek akkoriban már szép balatoni villával rendelkezett Bélatelepen. A nagy korkülönbség ellenére 1906-ban házasságot is kötöttek, amely hosszú ideig tartott ugyan, de 1924-ben mégis elváltak. Második feleségével, Arányi Máriával folytatódtak bélatelepi nyaralásai, ugyanis a korábbi házasságból ismert villát Huszka megvásárolta. Villája egyfajta zenei hajlékként is működött; sokszor vendégeskedett nála Kacsóh Pongrác, a János vitéz szerzője vagy Pete Lajos kaposvári nótaszerző. A korabeli újságcikkek „zenés háznak” nevezték Huszka nyári hajlékát, ahol második feleségével gyakorta tartottak népszerű zenedélutánokat. 

Huszka Jenő a források szerint rendszeresen komponált a bélatelepi villában. Itt született a világhírű Lili bárónő és a későbbi darab, a Mária főhadnagy. Huszka leghíresebb műve kétségtelen a Lili bárónő lett, amelynek több tavi vonatkozása is van. Hiszen Huszka ezt az operettet a korszak egyik híres primadonnájának, Péchy Erzsinek (1890–1933) a hangjára komponálta. Péchy Erzsi a fonyódi, Huszkánál tett látogatásai alkalmával kedvelte meg e vidéket és vásárolt itt 1924-ben nyaralót. A településen jól ismerték, gyakran adott elő a helyi rendezvényeken. Rendeztek olyan nyári hangversenyt a fonyódi Sirály szállóban, ahol Péchy Erzsi Huszka zongorakíséretével adott elő néhány dalt a nyaralóközönség nagy ujjongása mellett. Nagy visszhangot váltott ki Péchy Erzsi fellépései mellett a korabeli sajtóban, amikor 1930 nyarán az énekesnő autóbalesetet szenvedett éppen Fonyódra tartva. A székesfehérvári kórházi kezeléseket követően a fonyódi villa nyújtott neki gyógyulást, a Balaton vízében való úszás is hatékonynak bizonyult. Sajnos nem élvezhette hosszan a tavi nyarakat. Korán bekövetkező súlyos betegsége idején ő is megvált a nyaralójától. 
Huszka Jenő egészen 1944-ig gyakori vendég volt a nyaralójában, amit sajnos 1945 nyarára kifosztottak. A neves zeneszerző nem akarta átélni kedves hajléka államosítását, ezért megvált attól, de a Balatontól nehezen szakadt el, többször visszajárt Fonyódra. Tiszteletére egykori villájában 1971-ben emlékszoba nyílt Fonyódon, később a Fonyódi Múzeumban alakítottak ki emléktárlatot, ahol íróasztala, személyes tárgyai voltak kiállítva. Napjainkban Varga István fonyódi helytörténész bélatelepi villasétáin és helytörténeti köteteiben rendszeresen mesél a Fonyódra látogatóknak Huszka Jenő fonyódi éveiről, a két háború közti balatoni hangulatról, a fonyódi nyarak színes világáról. 
Életének regényét második felesége, Arányi Mária írta meg. A szellő szárnyán című érdekes könyvben a híres zeneszerző balatonfüredi tartózkodásairól is olvashatunk, ugyanis az 1950-es évek közepétől – elhatalmasodó betegsége okán – a füredi SZOT-szanatórium kezeltje volt. A füredi hangulat hatott rá, mert itt komponálta életének egyik utolsó művét, az Anna-báli keringőt 1958-ban. Mellszobrát 1968-ban avatták fel, amely a Tagore sétányon azon a helyen áll, ahonnan a Balatont szemlélte. Huszka Jenő életművével, máig játszott népszerű dallamaival a Balaton mindkét partján beírta magát a magyar és az egyetemes zenetörténetbe egyaránt. Az északi és a déli parton is rendszeres vendégnek számított Huszka Jenő Fotó: H. Szabó Sándor.