KRESZ: rettegnek a traffipaxtól a sofőrök, de mióta?

– A KRESZ alapvető célja mind a mai napig a biztonság növelése, ami azonban más-más hangsúlyt jelentett a történelem folyamán – olvasható az edukresz.hu tájékoztatójában. – A kezdeti időszakban a közlekedés alapszabályait alkották meg, ezt követte a motorizáció fejlődése miatt szükséges korlátozások beépítése a szabályozásba. Napjainkban  már az emberi tényezőt is figyelembe kell venni, azaz a biztonságot előtérbe helyező közlekedési kultúra kialakítása a feladat. 

KRESZ: innen rajtoltunk: balra tarts, jobbról előzz

1890-ben született az első olyan jogszabály Magyarországon, amely az egész ország területére érvényes közlekedési szabályokat tartalmazott. Kimondta a „balra tarts, jobbról előzz” elvet – azaz a bal oldali közlekedést –, és előírta azt is, hogy a királyi udvari, katonai, posta-, tűzoltó- és mentőjárműveknek elsőbbséget kell adni.

1900-ban a Magyar Királyi Posta elindította az első automobil-vezetői tanfolyamot. 1901-ben jelent meg az első, a fővárosra érvényes közlekedési rendelet, amely szerint az automobilokat számmal kellett ellátni, és sötétedés után az autóknak is kötelező volt bekapcsolniuk a világítást. Az előírt legnagyobb sebesség széles utakon óránként 15 kilométer, a keskeny és nagy forgalmú úton 10, lakott területen kívül  30 kilométer volt. 

Amikor lakott területen óránként 20 kilométerrel hasítottak

Az első Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat (KRESZ) 1930. január 1-jén lépett hatályba, egy évvel megelőzve a mobilizációban akkor élen járó Nagy-Britanniát. Többek között előírta az autók kötelező műszaki vizsgáztatását, bevezette a rendszámtáblákat és a járművezetők képzését. A gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége lakott területen belül már 20–40 km/óra lett. Magyarország 1941-ben tért át a jobb oldali közlekedésre. 

Az '50-es években is tiltották a piálást, a gyorshajtók 1972 óta retteghetnek

A „második KRESZ” 1950-ben már 217 paragrafusban részletezte a közlekedés szabályait. Bevezették az elsőbbségi szabályt, miszerint a kanyarodó járműveknek elsőbbséget kell adniuk az egyenesen haladók számára. A kanyarodási szándékot – irányjelzővel vagy ennek hiányában karral – már kötelező volt jelezni. Ekkor írták elő a féklámpa használatát és tilos volt ittasan vezetni. 

1962-es a „negyedik KRESZ”: ez már tartalmazta az osztott pályás út és a forgalmi sáv fogalmát, illetve előírta a vasút-közút kereszteződéseknél a fénysorompókat. A közúti jelzőtáblák száma 158-ra nőtt, kötelező lett a kerékpárok kivilágítása, és lakott területen belül a sebességhatárt 60 km/órára emelték. A traffipaxkészülékek 1972-től jelentek meg Magyarországon.

Újabb drákói szigor 

• 1976-ban megtörtént a KRESZ átfogó reformja, ami bevezette az általános sebességlimiteket. Lakott területen kívül itt jelent meg személyautókra az első korlátozás: autópályán maximum 120, egyéb úton 100 km/óra sebességgel közlekedhettek. Szintén ekkortól írták elő a biztonsági öv használatát.
• A KRESZ 1993-as módosítása tartalmazta az európai szabványoknak megfelelő közúti jelzőtáblákat, kötelezővé tette a biztonsági öv használatát minden ülésen, és szigorította a gyermekülések használatát – ez utóbbit egyébként 2002. január 1-jétől tették kötelezővé.
•  1998. január 1-jétől tilos járművezetés közben kézben tartott „mobil rádiótelefont”, azaz mobilt használni. 

Életveszélyes rolleresek

– Legfontosabb, hogy a KRESZ mindenki számára lehetővé tegye a biztonságos közlekedést – mondta a Sonline.hu-nak Meiszterics János, a marcali Meiszterics Autósiskola Kft. ügyvezetője. – Lényeges, hogy a járművezetőkön kívül a gyalogosok, a kerékpárosok és a motorosok éppúgy épségben érjék el úti céljukat, mint például a rolleresek. 

Szerinte szükség van a KRESZ módosítására. A mindennapokban időről időre eltérő veszélyforrások adódnak, az utóbbi években többek közt az elektromos rollerek tömeges elterjedése jelent újabb problémát. Kiemelte: egyes rolleresek veszélyesen viselkednek, néhányan úgy közlekednek, mintha az övék lenne az országút. – A szabályok újragondolásán kívül lényeges, az utak minőségének javítása is – tette hozzá.

Az agresszív viselkedés nem pálya 

Tisza-Kovács Balázs, a kaposvári Széles Út Motoros Egyesület 52 éves elnöke 14 esztendősen szerzett jogosítványt kismotorra, abban az időben egy Simsont hajtott. Tizenhét évesen B-kategóriás, két esztendővel később a teherautós vezetői engedélyt szerezte meg, s 2002 óta van nagymotorra is érvényes jogsija.  A kaposvári szakember is egyetért a KRESZ újragondolásával.
 Szerinte képességekhez és nem életkorhoz kellene kötni a jogosítvány megszerzését, s meghosszabbítását is. Arról is szólt: lehet olyan 30 éves autós, akinek nem adna vezetői engedélyt, mivel az illető annyira agresszív vagy olyanok a személyes képességei, hogy nagy eséllyel okoz balesetet az utakon. 
– S előfordulhat olyan 80 éves sofőr is, aki képességei alapján úgy vesz részt a közlekedésben, mint egy 40 éves – jegyezte meg. – Az illető biztonságosan vezet, s megvan benne a kellő rutin is.