Mérgezhetik a horgászok a Balaton vizét?

Az etetőanyagok hatásáról írtak tanulmányt a kutatók. Egészen pontosan arról, hogy a beszórt etetőanyagokból milyen mértékben szabadulhatnak fel olyan a tápelemek, melyek alapvetően meghatározzák az algák szaporodását és víz minőségét. A kérdés megválaszolásra a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a MATE AKI Halászati Kutató Központ és a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének együttműködésében egy átfogó kísérlet készült, melyben azt vizsgálták, hogy a különböző összetételű etetőanyagok használata során milyen mennyiségű tápanyag juthat a vízbe, és hogy az elfogyasztott etetőanyagok milyen élettani hatásokat gyakorolnak a halakra.

Az etetőanyagok miatt nitrogén és foszfor szabadulhat fel

A kutatók megállapították, hogy egy kilogramm etetőanyagból maximálisan 3 g nitrogén és 2 g foszfor szabadulhat fel egy nap alatt. Az állati eredetű összetevőket nagyobb arányban tartalmazó etetőanyagokból különösen sok foszfor oldódhat ki a vízbe
Pontyokkal végzett táplálkozási kísérletek során az is kiderült, hogy sem a növényi, sem pedig az állati összetevőket tartalmazó etetőanyagok nem okoztak gyulladást vagy egyéb egészségkárosodást. Az állati eredetű etetőanyagokat fogyasztó pontyok nagyobb testtömeget értek el, ugyanakkor a növényi alapú etetőanyagok tápanyagtartalma hatékonyabban épült be a halak szervezetébe.

Környezeti kockázatra figyelmeztetnek

Az állati eredetű etetőanyagok jobban támogatják a halak növekedését, a vízminőség szempontjából viszont a növényi alapú anyagok használata lehet kedvezőbb, mivel tápanyagtartalmuk hatékonyabban épül be a halak testébe, így a halak kifogásával vizeinkre gyakorolt tápanyagterhelésük is hatékonyabban ellensúlyozható." – olvasható a BLKI Facebook-oldalán.