Nyolcvan éve, télen kezdődött Marcali kálváriája, sokan megszenvedték

Összesen 139 riportalanyt, köztük az egykor itt harcolt német veterán közül is néhányat, sikerült felkutatnia ismerősei révén. Általuk juthatott hozzá olyan eredeti dokumentumokhoz is, melyek német levéltárakban maradtak fenn a somogyi harcokkal kapcsolatban. Gyűjtéséből végül megszületett a „Háborús krónika” című dokumentumfilm-sorozat, melyet annak idején az akkori Marcali Városi Televízió is műsorára tűzött. Az alkotás egyediségét jelzi, hogy országos szinten is szinte egyedülállónak tekinthető,  hétről-hétre ismertette a településen folyó fronteseményeket, melyekhez felhasználta a riportalanyok emlékeit.

Tekintve, hogy immár 80 éve van annak, hogy a településen lezajlottak ezek a tragikus események, ezért a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület vezetése úgy gondolta, érdemes lenne újból felidézni ezeket az emlékeket. Éppen ezért, ebből az alkalomból hívták meg Nagy Csabát, hogy tartson egy előadássorozatot a kutatásaiból. Így született meg a „Világok háborúja. Marcali 1944. december” címmel az első előadás melyet még decemberben kezdtek és a hétvégén folytattak az egyesület székházában

Marcali háborús kálváriája 1944. december 8-án kezdődött, amikor a pár nappal korábban bevonult szovjet csapatokat kiűzte a váratlan, légi támogatással is megerősített német ellentámadás. A front – kis kivételtől eltekintve – a település határában húzódott és 4 hónapig a csatározások mindennapi színtere volt. A helytörténész helyreigazította  azokat a korábbi téves állításokat is, miszerint az ún. Margit-vonal itt húzódott volna. Ugyanis Marcalitól 10-15 kilométerrel nyugatabbra volt kiépítve az a védelmi vonal.  Az akkor még csak nagyközség Marcali, az ennek előterében létesített ún. Richárd-állás része volt, lényegében az észak-dél irányú vasúti töltés mentén. Az itteni harcok közben nemcsak Marcali, hanem a környező falvak is sokat szenvedtek. 

A legnagyobb pusztítások Bizén és Boronkán történetek a visszaemlékezők elmondása szerint. Marcali mellett felelevenítette még a hozzá tartozó településrészek – így például Bize, Gomba, Boronka –, valamint a környékbeli falvak – mint Balatonkeresztúr, Kéthely, Kelevíz, Gadány, Mesztegnyő, Nagybajom – hadi eseményeiről is. A szovjet és német csapatokon kívül a magyarokról is szót ejtett, kiemelve a kéthelyi harcokban résztvevő pápai ejtőernyősök szerepét is. 

Küldetésnek tartja

Nagy Csaba küldetésének tartja, hogy az egykori szemtanúk emlékeit megőrizze és továbbadja az utókor számára. Az előadáson Csáki Alpár, Mészáros Géza és Pozsonyi Márk önkormányzati képviselők; Huszár Mihály történész-főmuzeológus; H. Rádics Márta, a Marcali Múzeum Alapítvány elnöke; Huszár Géza nyugállományú őrnagy, a Honvéd Nyugállományúak Klubjának elnöke; Horváth Zsolt László, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportjának titkára; valamint Szaka Zsolt, a MKH. Ipartestület elnöke is jelen voltak.