Megrázó robbanás Fonyódon – a mozdony darabjai 70 métert repültek

55 éve történt az eset a Balatonnál. 1970. február 21-én hajnalban a fonyódi vasútállomáson egy pakuratüzelésű mozdony robbanása rázta meg a helyeiket. A katasztrófában Máté József mozdonyvezető életét vesztette, míg fűtője, Kégler Gyula súlyos sérüléseket szenvedett. A robbanás erejét jól mutatja, hogy a mozdony kazánja 70 métert repült, és a 7-es út mellett csapódott be.

A vizsgálatok szerint a mozdony biztonsági berendezései már korábban figyelmeztető jeleket adtak, de a személyzet hibás döntést hozott. Hideg vizet engedtek a túlmelegedett kazánra, amelynek következtében az azonnali gőzképződés hatalmas túlnyomást eredményezett. A szerkezet ezt nem bírta ki, és egy hatalmas detonáció rázta meg az egész állomást.

Helytörténész is kutatta a fonyódi robbanást

– 20 évvel ezelőtt kaptam meg az első fényképeket a mozdonyrobbanásról. Az idősebb fonyódiak még emlékeznek a tragédiára, a mai napig él a fonyódiak emlékezetében – mondta Varga István helytörténész.

A Magyar Nemzet 1970. február 22-i cikkében így írta le a balesetet: „A robbanás következtében Máté József dombóvári mozdonyvezető meghalt, Kégler Gyula fűtőt pedig súlyos sérülésekkel szállították a siófoki kórházba. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint a mozdony biztonsági berendezései jelzéseket adtak, de a személyzet rossz döntése miatt a kazán túlterhelődött, és végül felrobbant.”

A Somogyi Néplap még drámaibban fogalmazott: „Néma döbbenet a környéken. Állnak a roncsok körül, nem beszélnek, nem találgatják, hogyan történhetett. A tény gúzsba köti a kíváncsiságot.”

Elaludtak, a kazán felügyelet nélkül maradt

A robbanás után a helyszínen összeégett fém- és vasdarabok hevertek. A tűzoltók haboltóval próbálták elfojtani a lángokat, miközben a hatóságok azonnal vizsgálatot indítottak. 1970. augusztus 30-án  így írt a Somogyi Néplap: „A vádhatóság szerint öt óra körül Kégler a kazánt felületesen töltötte fel vízzel. Máté álmosságról panaszkodott, majd ülve elaludt. Ahogy röviddel utána Kégler is. A kazán felügyelet nélkül maradt. A szükséges vízmennyiség állandóan csökkent, a vízhiány pedig egyenletesen növelte a kazán belső nyomását. A nyomás elérte a felső határt, a tizenhat atmoszférát. 6 óra 30-kor megnyílt a biztonsági szelep, és a fölösleges gőz egy része rendkívül éles, süvöltő hang kíséretében kiszökött.”

A baleset után Kégler Gyulát foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolták meg. Az 1970. október 27-i Magyar Nemzet így számolt be az ítéletről: „A kaposvári járásbíróság egyéves szabadságvesztésre ítélte Kégler Gyula mozdonyfűtőt, akinek felelőssége megállapítást nyert a haláleset és az anyagi károk tekintetében. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott maga is súlyos sérüléseket szenvedett.”