2025.03.28. 17:30
A vadon szava: megjelentek a sakál-kutya hibridek – így terjeszkedik a nádifarkas
Az aranysakál térhódítása Somogyban kétségtelen, egyre nagyobb a vármegyében fellelhető populációja. Ennek ellenére attól nem kell tartani, hogy az aranysakál a kutyával kereszteződne nagy tömegben, igaz, lehetnek hibridek.
Fotó: Újvári Sándor
A délszláv háború óta újra megjelent az aranysakál, amely populációja Somogy vármegyében az egyik legjelentősebb. A nádifarkas jelenléte nem éppen mondható örömtelinek, hiszen ahol megjelenik, ott szinte lehetetlen kiirtani, lényegében a ragadozógyérítéssel csak tüzet oltanak a vadászatra jogosultak.
Forrás: Zaol.hu/Horváth Zoltán természetfotós
A Zaol.hu-nak nyilatkozó Győrvári Attila, a Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezetének a titkára, azt mondta: a sakál megfigyeli a dámok borjazási szokásait, tudja, hogy hol és mikor ad életet több dámszarvastehén, ezekre a "szülészeti" szigetekre falkában megy és "gyéríti" a borjak számát. Ez Somogyban már látszik a dámszarvasok csökkenő számában. Hozzátette: kóbor kutyákkal való párosodás sem ritka, hibrid egyedeket hoz létre a két faj.
Fotó: Újvári Sándor
Ezt erősítette meg Lanszki József, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campus professzora, a téma szakértője. – Vannak hazai adatok is erre, de először Horvátországban írták le a jelenséget, amely során a kutyával párosodik az aranysakál. Leginkább a peremterületeken fordul ez elő, ahogy terjeszkedik északi irányba a faj, szögezte le a professzor. Attól azonban nem kell tartani, hogy kutya-sakál hibridek elszaporodhatnának, tette hozzá. – Az aranysakál talál magának párt, hiszen olyan egyedszámban van jelen, mely nem indokolja a másik fajjal való kereszteződését.
Persze azt is tudni kell, hogy a toportyán – intelligens faj lévén – egyre ügyesebben alkalmazkodik a környezetéhez, így egyre közelebb kerül az emberlakta területekhez is. Tavaly ősszel Kaposváron is kilövési engedélyt adott a jegyző városnéző sakálra. – Ez dél-Ázsiában teljesen hétköznapi, ugyanis ott bent élnek a külvárosi részeken és hulladékkal táplálkoznak. Persze ilyen mértékű urbanizálódásra nem kell számítanunk, de azt a GPS telemetria adatok is mutatják, hogy vannak egyedek, amelyek már bemerészkedtek lakott területre, vagy annak közelébe, tette hozzá Lanszki József.
A hibridizálódás Oroszországban nem egy természetes folyamat eredménye, ott ugyanis direkt keresztezték a sakált és a kutyát. A sulimov kutya, vagyis sakál-kutya keverékkel először egy szovjet biológus kezdett foglalkozni a 70-es években. Klim Sulimov azért kezdte tenyészteni a hibrideket, hogy hatékonyan kutassanak ópiumcsempészek után Afganisztánban. A shalalaika néven is ismert hibrid fajta a kilencvenes évek végén kihalt, egészen addig, amíg 2019-ben nem kezdtek el sulimovokat tréningezni Moszkvában a koronavírus kiszimatolására.
Az aranysakál terítékadatai Somogy vármegyében
- 2023/24 3327 aranysakál
- 2022/23 3225 aranysakál
- 2021/22 2710 aranysakál
- 2020/21 2936 aranysakál
- 2019/20 3378 aranysakál
- 2018/19 2069 aranysakál
- 2017/18 1668 aranysakál
- 2016/17 1441 aranysakál
- 2015/16 999 aranysakál
- 2014/15 946 aranysakál
- 2013/14 650 aranysakál
- 2012/13 614 aranysakál
- 2011/12 426 aranysakál.
Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár
