Valami mozgolódik a Balatonban – és nem a halak

Bár február végén a Balaton vize még csak 1,5 fok volt, a kutatók meglepő aktivitást találtak a felszín alatt. A Balatoni Limnológiai Kutató Intézet (BLKI) februári mérései szerint a vízben lebegő algák mennyisége különösen a Siófoki-medencében ugrott meg.
A fitoplankton mennyiségét az úgynevezett a-klorofill koncentráció jelzi. A Siófoki-medencében ez februárban 11 µg/l volt – ami háromszorosa a korábbi évek átlagának. A kutatók szerint ez a növekedés elsősorban pikoalgák megjelenésének köszönhető.

Mi az a pikoalga, és miért fontos a Balatonnak?

A pikoalgák mikroszkopikus méretű zöldalgák, 1–3 mikrométeresek, így szabad szemmel nem láthatók. Speciális, epifluoreszcens mikroszkóppal figyelhetők meg, az azonosításukhoz pedig DNS-alapú módszerek szükségesek. A Keszthelyi-medencében ezek 60 százalékban, a Siófokiban viszont 91 százalékban uralták az algaközösséget. A BLKI szerint 2023 augusztusában a fonalas cianobaktériumok, azaz a kékalgák is visszatértek a Balaton Siófoki-medencéjébe – évtizedek után először. A mostani téli adatok hasonló változást jeleznek, csak más algacsoportban.

A nagyobb algák még váratnak magukra

A korai tavaszra jellemző nagyobb algafajok – mint a Cyclotella vagy a Monoraphidium – egyelőre nem jelentek meg nagy mennyiségben. A fitoplankton összetétele tehát továbbra is a pikoalgák felé tolódott el. A szakértők szerint az ilyen jelenségek nem feltétlenül veszélyesek, de figyelmeztető jelek lehetnek. A tó ökológiai rendszere érzékenyen reagál a hőmérsékletre, a fényre, a tápanyagokra – és ezek az apró élőlények elsőként jelezhetik, ha változás közeleg.