Csodatévő szentkút, képes fa, kőkeresztek – szakrális helyszínek a Balaton vidékén

Ha Fonyód partjairól áttekintünk a Badacsonyra vagy hajóval át is kelünk, akkor egy kis túra során eljuthatunk a tó egyik legismertebb, legnagyobb és valószínűleg egyben a legrégibb monumentális kőkeresztjéhez, amelyet 1857 szeptemberében szentelt fel Ranolder János veszprémi püspök. A korabeli források szerint 40 bivaly vontatta fel a sziklás, meredek úton. A legszebben pedig maga Eötvös Károly emlékezett meg róla: „Ott van a Kereszt a fennsík déli peremén Fonyód egyenes átellenében. Hatalmas négyszögű faragott kövekből emelt óriási feszület. Hogy megláthassák az utazók a partról, a hajósok a vízről. S hogy mikor föltekintenek a hegyre, eszükbe jusson, hogy bércen, sziklán, ormokon túl, égen-földön és minden magasságon fölül van még fenség, az igazi fenség: a Megváltó.” Az egykoron a bazalthegyen élő és alkotó Udvardi Erzsébet festőművész gyönyörű, bibliai témákat idéző festményeivel pedig a környék kápolnáiban találkozhatunk. A krisztusi szenvedéstörténet elevenedik meg a tablókon. A badacsonytomaji Szent Imre templomban látható Az utolsó vacsora, a Getszemáni éjszaka és a Feltámadás című, a nagyheti és húsvéti várakozás körébe illő alkotás.

Kőkereszt és ecetgyár: egy festő sorsa a hit szolgálatában

A somogyi oldalon is élt és hosszú ideig csendben alkotott egy különleges sorsú festőművész, Muzsinszki Nagy Endre, akinek munkái a siófoki Belvárosi, de a kiliti és a balatonszéplaki templomban egyaránt fellelhetők. Muzsinszki életútja önmagában is a krisztusi szenvedéstörténethez hasonlító, ugyanis a két világháború között nevesnek és képzettnek számító festő, a kommunista diktatúra idején, bibliai témái miatt Siófokra vonult vissza, ahol ecetgyártó üzeméből tartotta fenn magát, de képzőművészeti szabadiskolát is működtetett. Az oktatás mellett rendületlenül festett, nagy vállalása a kétszáznegyvenhárom képből álló Én vagyok a világ világossága című sorozat, amely a kezdetektől mutatja be Jézus Krisztus életét az Újszövetség alapján. A szocializmus ateista éveiben szegényen, nagy nélkülözések közepette alkotott és a Siófoktól nem messze fekvő Nagyberényben hunyt el.

Ilyen a somogybabodi erdőben fellelhető Szentkút

A tó vidékén magánkápolnák, feszületek, szoboregyüttesek, kálváriajelenetek sokaságával is találkozhatunk, de igen egyedi helyszínek is akadnak. Ilyen a somogybabodi erdőben fellelhető Szentkút, amelynek egykoron csodatévő erőt tulajdonítottak. A legenda szerint a 17. század végén egy karádi, szeme világát elvesztő ember a szentkút felé botorkált, amikor a vízbe esvén visszakapta látását. A csoda híre gyorsan terjedt és a babodi szentkút búcsújáró hellyé vált. A legtöbben Nagyboldogasszony napján keresték fel, és egészen az 1970-es évekig a helyiek rendszeresen eljártak a kúthoz. Hasonló jellegű szentkutakat, forrásokat Ádándon, Balatonszentgyörgyön, Nagyberkiben, Niklán, Törökkoppányban is jegyeztek, de idővel kiszáradtak, egyedül a somogybabodi maradt meg kirándulóhelyként.

A Lulláról Ságvárra vezető erdei út mellett pedig egy igen különleges és sajátos szakrális helyszínre bukkanhatunk, a ságvári Képes fára. A közel 400 éves kocsányos tölgy oldalára egy kis üvegajtós ládikó van illesztve, amelyben Mária szobrot, szentképet helyeztek el. A híres Andocsra tartó zarándokutak általában érintik ezt az évszázadok óta ismert és különleges helyszínt.

• A nagyböjti elcsendesülés időszakában, a húsvéti készülődés előtt, a szép tavaszi, napsütéses időben érdemes ezeken a helyszíneken rácsodálkoznunk a népi vallásosság leleményes emlékhelyeire, amelyek évszázadok óta hirdetik a hitbéli meggyőződés kitartó erejét.