Több településen rettegnek, mit lehet tenni a kóbor kutyákkal?

Az elmúlt időszakban nincs olyan hét, hogy ne okozzon problémát Somogy településein a kóbor kutya kérdés. Pár héttel ezelőtt Istvándiban támadt egy kislányra egy kóbor eb, Csokonyavisontán pedig husánggal jártak az édesanyák a boltba, rettegve a gazdátlan ebektől. Kié a felelősség? Kit terhel a kóbor ebek begyűjtése? Hogyan vonható felelősségre egy állattartó?

Több sebből vérzik a nem felelősséggel tartott ebek kérdése. Az első és legnagyobb probléma az, hogy nem megfelelően tartják a gazdák állataikat. Felelőtlenül, nem oltva, nem chipelve, nem ivartalanítva, nem elzárva. A másik ok pedig az önkormányzatok háza táján keresendő.

Kiket és milyen felelősség terhel kutyatartás kapcsán?

Több dolgot kell tisztáznunk, ha szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba kóbor kutya kérdésben. Ebben pedig Makai István, a Marcali Ebrendészet és Állatmenhely tulajdonosa állt rendelkezésünkre.

Makai István elmondása szerint a törvény úgy szól, hogy minden önkormányzat köteles valamilyen ebrendészettel vagy állatmenhellyel szerződésben állni annak érdekében, hogy az ebek befogásáról gondoskodjanak. 

Ez sajnos sok helyen hiányzik. Makai István elmondása szerint a dolog ott csúszik el, hogy az önkormányzatok úgy érzik ez egy felesleges kiadás, egy olyan dolog, amire már csak akkor koncentrálnak amikor baj van. Amikor a kóbor ebek már gondot okoznak, amikor már valakinek nekiment egy gazdátlan állat, vagy közlekedési balesetet okozott az.

Milyen szabályozás vonatkozik az állattartóra?

Makai István szerint nem túl sok szabályzat vonatkozik az állattartókra, de még így is kevesen tartják be azokat.

A törvényi előírások szerint egy állat tulajdonosának:

1. Kötelessége az állatot a közterülettől, lakosságtól elzártan tartani, tehát kerítéssel biztosítani, hogy az állat ne szökhessen meg. 
2. Chipeltetni és a kötelező oltások beadatásáról gondoskodni.
3. Semmiképp sem tarthatja az állatot folyamatosan – 24 órán keresztül – megkötve. 
4. A megfelelő terület biztosítása annak érdekében, hogy az állat természetes viselkedését élhesse: tilos a kistestű ebet - 20 kilóig -  10 négyzetméternél, a közepes testű ebet - 20-40 kiló között - 15 négyzetméternél, a nagytestű ebet - 40 kiló felett-  pedig 20 négyzetméternél kisebb területen tartósan tartani.

A szabályok be nem tartása következményeket von maga után, legtöbb estben bírságot. Makai István szerint azonban azzal is gond van, hogy nincs aki ezeket a szabályokat betartassa, ellenőríze.

Mit történik a kutyussal, ha elviszi az ebrendész?

Azt sem árt tisztázni mi történik azokkal a kutyusokkal, akiket az ebrendész visz el. 

– Két hétig az állat az ebrendészeten karanténban van, abban az esetben persze, ha nem jelentkezik érte gazdája. Ez idő alatt megkapja a megfelelő ellátást, ami persze a legtöbb esetben hiányzik az állatoknál. Immunizálják az állatot, megkapja a megfelelő oltásokat és a szüksége orvosi ellátást – mondta el Makai István. 

Ha két hét alatt nem jelentkezett az állatért senki, akkor kerül át az állat egy menhelyhez. Szerencsések azok a kutyusok, akik marcali ebrendészethez kerülnek, mivel menhely is tartozik a rendészethez, így van hova mennie a kutyusoknak. 

Itt aztán gazdira várnak. – 42 nap után a törvény lehetővé teszi az állatok elaltatását. Mi ezt nem tesszük meg. Nem erre ”szerződtünk” – mondta el Makai István. 20 éve foglalkozik állattartással Makai István és családja. Elkötelezettek a felelős állattartás felé, az egész család azon dolgozik, hogy az állatok jólétét szolgálják.

Mi lehetne a megoldás? 

Sok vélekedés van arról, mivel is lehetne megoldani a kóbor eb kérdést. 

Makai István több dolgot is tudott összefoglalni a kérdésre:

1.  Felelős állattartásra nevelni már a legfiatalabb generációt. 
2. Felelősségre vonni a felelőtlen állattartókat. 
3. Olyan szabályozást létrehozni, ami valóban csak azoknak engednek állatot tartani, akik biztosítani tudják a megfelelő körülményeket az állatok tartásához.