A kutya vette át a gyerek szerepét

Akadnak, akiknek nehezen megy a szabálykövetés, ezért aztán szinte mindennaposak kisebb-nagyobb áthágásaik. Sok családban a kutya vette át a gyerek helyét-szerepét, s dédelgetett kedvenceiknek mindent megtesznek a gazdik, csakhogy kedvükben járjanak. Olykor még azt is, hogy póráz nélkül szabadjára engedik az állatot. Akár utcán, akár parkban, ahol piktogram és felirat hívja fel a figyelmet: nincs helye a zöldben a szabadon örömködő ebnek.

„Ne félj tőle, nem harap a kutya!”

Rá se rántanak a kutyasétáltatók, pedig a totyogó gyerekek is összerezdülnek félelmükben, amikor feléjük tart egy-egy játékos eb. A széles mosollyal odavetett „Ne félj tőle, nem harap!” biztatás nem megoldás a helyzet kezelésére, amelyet el lehetett volna kerülni, de a gazdi erre fittyet hány, mert fogalma sincs arról, hogy felelőtlen viselkedése félelmet, lelki megrázkódtatást vált ki a megszeppent gyerkőcben. De az idősebbek sem biztos, hogy a parkban félelemben szeretnének sétálni a tavaszi langymelegben, attól tartva, nekik ront egy nagyobb testű csahos jószág, kinek jóval távolabb beszélget a gazdája… Azt hiszem, javíthatatlan a különben gondos gazdik egy hányada, de mások is megerősítenek ebben, további extrém példákat sorolva. 
Sajnos, az uszodába érkezőknek sem túl erősségük egy-egy szabály betartása. Hiába van kiírva: kötelező a zuhanyhasználat, nem veszi tudomásul a család apraja és nagyja, s már indul is úszni, szaunázni, lép be a jakuzziba vagy veszi az irányt a melegvizes medence felé. Pedig egy kellemes dagonya is jobban esne zuhany után, de ez mellékes. 
Sajnos nem egyedi e jelenség, Somogy és az ország határain túl is érvényes. Nesze neked, szabálykövetés!