Minden ötödik gyereket érint az alkoholizmus

A Rippl-Rónai Múzeum Újratöltve című néprajzi kiállítása különleges helyszínt adott a Köttusának, a népi élet emlékei, használati tárgyai lehetőséget adtak arra, hogy a szenvedélybetegségről beszélgessenek a résztvevők. 

A múzeum néprajzos muzeológusa, Pisztora Zsófia, aki egyben a kiállítás kurátora is hangsúlyozta a múzeumok társadalmi felelősség-vállalásának fontosságát. – A múzeumoknak szerepük van abban, hogy a kimondhatatlan kimondhatóvá váljon, vagyis olyan társadalmi problémák, mint az alkoholizmus, a szenvedélybetegségek, a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak érdemi társadalmi párbeszéd tárgyává válhassanak. A múzeumi tárgyak nemcsak a múltról szólnak, hanem alkalmasak arra is, hogy a jelen problémáiról beszélgessünk. A múzeum azért is tökéletes helyszín ehhez a párbeszédhez, mert a látogatók egy jelentős része gyerek. 

Szenvedélybetegségről egyszerűen

A Rippl-Rónai Múzeum tavaly több mint 8000 gyermeket fogadott, és mivel Magyarországon minden ötödik gyermek szenved attól, hogy egyik vagy mindkét szülője szenvedélybeteg, a múzeum fontosnak tartja, hogy részt vegyen ilyen kezdeményezésekben, ezzel is kifejezve társadalmi felelősségvállalását, jegyezte meg Pisztora Zsófia. 
A program során a néprajzi kiállításban nyitott beszélgetéseken vehettek részt az érdeklődők, amelyeket néprajzi tárgyak segítségével bemutatott szerepmodellek és Fándly Csaba, a Csiky Gergely Színház művésze jóvoltából rövid felolvasások kísértek. 
Olyan kérdéseket boncolgattak, milyen összefüggések fedezhetők fel az alkohol és egyes néprajzi tárgyak között, valamint hogy mit tehetnek különböző területeken dolgozó szakemberekként és magánemberként azért, hogy segítséget tudjanak nyújtani vagy éppen kérni.

Várszegi Csilla, az INDIT Közalapítvány pszichiátere rámutatott,  a szenvedélybeteg családban felnövekvő gyerekek diszfunkcionális környezetben élnek, ahol állandó bizonytalanság és kötődési problémák jellemzőek. – A szülők figyelmét leköti a szer vagy a szenvedélybeteg családtag állapota, így a gyermek öntudatlanul is túlélési stratégiákat fejleszt ki, mondta a szakember. Ezeket a szerepeket mutatták be a felolvasások és a beszélgetések során. – Az ilyen beszélgetések és kampányok fontosak, de önmagukban nem oldják meg a problémát. 

Magyarországon több mint egymillió alkoholista él, és körülbelül négyszázezer gyermek nő fel szenvedélybeteg családban. Emellett sokan már felnőttként is cipelik ezt a terhet, őket "felnőtt szenvedélybeteg gyerekeknek" nevezik. A tabusítás akadályozza a változást, hiszen amíg az emberek nem mernek segítséget kérni, addig nem lehet valódi előrelépést elérni, vélekedett a pszichiáter. Hozzátette: a zéró tolerancia a drogkereskedőkkel szemben, vagy a drogstratégia éppúgy nem hozhat megoldást, ahogyan a húszas években a szesztilalom sem. Viszont a Köttusa fontos, mert az érintettek láthatják, hogy van kiút és merhetnek beszélni a velük élő problémákról.