A vásárlóknak elegük lett a túlárazott ingatlanokból

Már a tavalyi év végén is tudni lehetett, hogy egy (enyhe) telet energiaszámlákkal éppen csak túlélő Kádár-kocka vidéki ház nem kerül 80-100 millió forintba, holott a többségükön ez az árcédula jelent meg. Ugyanígy meghirdettek 70-80 milliós panellakásokat 10. emeleti zárószintről, a kisebb méretű városi lakások meghirdetési ára pedig úgy kilőtt, hogy urbánus központi környezetben szinte csak befektetőket lehetett sejteni a vásárlás mögött.

További túlárazás várható

Az túlárazási láz onnan indult, hogy ingatlanvásárlásra és -felújításra hirtelen több ezer milliárdos forrásokat láttak a szakértők feltűnni, köztük is legfontosabbként a kormányzati lakáshoz jutási könnyítések és az MNB 2025-ben lejáró prémium-államkötvényének jóval kedvezőtlenebb kamatait. A jó világ mégis csak 2025 első két hónapjában tartott ki. Ez látogatottságban és az érdeklődések számában is megjelent az Ingatlanbazár szerint. A március 12 százalékos esést produkált az két előző hónaphoz képest. Ez alatt az idő alatt kiderült: már tavasszal nagyobbak lesznek az árcédulák. A legracionálisabb elemzések is 15-20 százalékot láttak még a meghirdetett ingatlanokban, ami arra ösztönözte az jövendőbeli eladókat, hogy ezt még várják ki, ne legyenek „vesztesek”.

Visszafogja a vásárlókat

A kivárással az ingatlanközvetítők télen jól működő eladási folyamatossága márciusban akadozni kezdett, hiszen a nagyobb árra számító tulajokból nehéz volt kihúzni a már így is hatalmas áron kínálandó lakásokat és házakat. Az új építésű lakások áremelkedését követni akaró használt ingatlan drágítási stratégia elkezdett csődöt mondani. 
A legnagyobb magyar ingatlan franchise hálózat, a Duna House negyedéves jelentésében már jelzi: a meghirdetésiár-emelés akkora mértékű lett, hogy visszafogta az amúgy ingatlant vásárolni szándékozó tömeget.

A panel nagyot ugrott

Néhány jellemző adat a Duna House-tól: a téglaépítésű és a panellakások árindexe országosan is nagyot ugrott, a panelek például 57 százalékpontot, és összesítve is 34 százalékos lett a növekedés. Ez a meredek áremelkedés márciusra már visszafogta a vásárlói kedvet, annak ellenére, hogy még mindig 10 százalék fölött vásároltak lakásokat a harmadik hónapban, mint tavaly ilyenkor.
Ez várhatóan nem marad így. Ha igazak a további 15-20%-os jövendölések, alighanem egy ingatlanpiaci recesszió vár ránk – véli az Ingatlanbazár. Azaz olyan helyzet, amikor a kereslet meglenne, de a kínálat olyan mértékben nem egyezik a realitással, hogy a vásárlók ismét kivárják, míg a tulajdonosok és az ingatlanirodák hajlandóak lejjebb venni az árból és a jutalékból. Ehhez pedig előbb a meghirdetési árból kell majd visszavenni, és ezúttal nem az alkuharcra bízni a végső fizetendő árat.

60 év feletti lakáshoz jutók

A felvett hitelösszegek és a jelzáloghitelek összege emelkedőben van ugyan, ami a nagyobb értékű ingatlanok vásárlására utal (ezeket a lakásokat nem nehéz megtalálni az Ingatlanbazáron sem: a fővárosban az új építésűek négyzetméterára már 1,6 millió forint fölött jár, és márciustól először már szerencsével sem lehet 1 millió alatti négyzetméterárat találni. Nem jobbak a vármegyeszékhelyek sem, élen Debrecennel, Szegeddel, Győrrel és Péccsel, de felzárkózik Kecskemét is. Jellemző, hogy a szokásos 20-25 százalék helyett a tranzakciók 45 százaléka (!) átlagosan 60 év feletti befektetőknek köszönhető. Ez azt is jelenti az Ingatlanbazár szerint, hogy a lakáshoz jutásért takarékoskodó családoktól és fiataloktól a kormányzati kedvezmények profit formájában a tulajdonosokhoz és a befektetőkhöz vándorolnak.