2025.04.28. 11:57
Aggódva várják a nyarat, nincs magyarázat a balatoni algahelyzet változására
Nyugati területekre húzódtak a fecskemoszatok, míg a kékalgák átvették az uralmat a középső és keleti területeken a Balatonban. Ez évtizedekig fordítva volt a Balatonon.
Az algák meghatározó szereplői a földi ökoszisztémának, az élet alapját alkotják, a levegő oxigénjének a felét termelik. Az evolúcióban is fontos a szerepük. Három és fél milliárd évvel ezelőtt „találták fel” a fotoszintézist, majd kétmilliárd éven át kizárólag az algák töltötték fel oxigénnel a Föld légterét, magyarázza Vörös Lajos ökológus, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa. A kérdésre, meghatározható-e ideális arányuk a vízben, a kutató azt feleli: attól függ, milyen szempontból nézzük. A Balatonban emberi szempontból nem jó, ha sok van belőlük, mert zavarossá teszik a vizet, lehet íz- vagy szaghatásuk, illetve mérgező anyagcseretermékük miatt veszélyt jelenthetnek a fürdőzőkre. Viszont mivel a vízibolhák, árvaszúnyog lárvák táplálékai, ezek viszont a halaké, a halastavakban kifejezetten kívánatos a jelenlétük.
Nélkülözhetetlenségük ellenére az algákat manapság negatív szövegkörnyezetben emlegetjük, mivel elsősorban a nyári balatoni fürdőzést megkeserítő kékalga virágzásról hallunk. Ezért is keltett feltűnést a szezon előtt az a hír, hogy megváltozott a tóban az algák helyzete.
A kékalgák, amelyek eddig a tó nyugati, Keszthelyi-medencéjében voltak meghatározó többségben, átköltöztek a Siófoki-medencébe.
Vörös Lajos ezt a jelenséget váratlan változásnak nevezi. Mint mondja,
az algák elszaporodását eredetileg a Balatonba befolyó tisztítatlan szennyvizek okozták, a legnagyobb szennyező a Zala folyó volt, mely Zalaegerszeg szennyvízét szállította. Ahogy egyre jobban beépült a part, egyre több lett az ingatlan és az ember, növekedett a Balatonba ömlő szennyvíz mennyisége is, sok nitrogén és foszfor került a vízbe, ami az algák életének táptalaja.
Ez volt az oka az első algavirágzásoknak is. A hetvenes évek végétől a kormány milliárdokat költött a tó körüli szennyvíztisztító és -elvezető rendszerek kiépítésére, ma már a Zalaegerszegről érkező is szinte ivóvíz tisztaságú, a foszfor 95 százalékát kivonják belőle.
A nagy eutrofizációt csökkentő beruházások eredményeként 1994 után látványos javulás kezdődött, a tóban lévő algaarány alatta marad az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott értéknek.
Mindenki örült és megnyugodott, a Balaton ismét szép tiszta és kék lett. A kutatók kissé el is feledkeztek a tóról, megszűnt a túlzott méretű algásodás, nem kellett vele foglalkozni. A 2019-es nagy algavirágzás a Keszthelyi-öbölben ezért derült égből villámcsapásként hatott. A vízben rengeteg lett a kékalga, de akkor még a terjedése megállt Szigligetnél, tavaly viszont már elérte Tihanyt, a Siófoki-medencét, és a víz Balatonkeneséig bealgásodott, ami jogos aggodalmat okozott, mondja Vörös Lajos.
A Balatonban ugyanis nemcsak fürdünk, hanem iszunk is belőle, mintegy százezer állandó, nyáron több százezer alkalmi lakójának az ivóvízéül is szolgál.
Alapvetően finom, enyhe ásványvíz, az elszaporodott algák azonban íz- és szagrontó anyagokat termelnek, szélsőséges esetben mérgeket is. Ilyenkor a víz megtisztítása sokkal drágább. Tehát a vízszolgáltató aggodalommal várja a nyarat.
Magyarázat egyelőre nincs, mondja Vörös Lajos. A nyolcvanas években számos intézmény kutatója kezdte el intenzíven vizsgálni a balatoni algásodás problémáját, doktori dolgozatok és tudományos munkák sora született. Az új kutatásokhoz több pénzre lenne szükségük, a kreativitásuk kevés ehhez. Kiderült, hogy nem elegendő a gyakori víz mintavétel, erre a jelenségre nem szolgál magyarázattal. Csak az tudható, hogy a korábbi egyensúlyi rendszer megváltozott. Ezért a tó vize és a fenéküledék között anyagcsere folyamatokat kellene megérteni: mikor és mitől szabadul ki a foszfor az iszapból, és mikor temetődik el.
Az üledék vizsgálata azonban sokkal bonyolultabb, mint a vízé. A helyenként öt méter mély tóban ehhez alkalmanként búvárokra is szükség lenne.
Mi okozhatja az algásodást a Balaton vizében?
A kérdésre, hogy mit kellene, lehetne tenni, ha kiderülne a változás oka, Vörös Lajos azt mondja: a sok milliárdos beruházásokkal, a szennyvizek elvezetésével és tisztításával ugyan a foszfor beáramlása a vízbe a töredékére csökkent, de lehet, hogy még ez sem elég. Felmerül, hogy kívülről, a beépített területekről, az esővízzel is kerül jelentős mennyiségű foszfor a tóba.
Chicagóban még a város utcáiról lefolyó esővizet sem engedik bele a Michigan-tóba. Szóba került még a horgászok által a tóba juttatott etetőanyag is, mint foszforforrás, de ennek pontosítására még szükség van, s felmerül az is, hogy esetleg a vitorlások is szennyeznek. A Zala torkolatánál befolyó vizet naponta mérik, itt nem tapasztalták a foszfor növekedését, így a Kis-Balaton mint forrás is kizárható. A 2019-es algavirágzás egyik magyarázata a magasan, 120 centiméteren tartott vízszint volt, ami miatt az alsóbb rétegekben oxigénhiányos állapot alakult ki, és olyan mikrobiológiai folyamatok kezdődtek, amelyek kiszabadították az üledékbe csapdázott foszfort. Az elmélet azonban az algák mostani helycseréjét nem magyarázza. Komplex, az egész balatoni vízgyűjtőre kiterjedő kutatásokra lenne tehát szükség.
A világ tavaiban is növekvő a tendencia
Az eutrofizáció, vagyis a vizek algásodása a világ tavaiban is növekvő tendencia. A klímaváltozással felgyorsultak a folyamatok, amelyek elősegítik az algák szaporodását. Nem kizárólag a víz, hanem a talaj és az üledék felmelegedése is okozza, ilyenkor ugyanis a talaj baktériumainak az anyagcseréje felgyorsul, és az iszapból más anyagok is kioldódnak, mondja Vörös Lajos. Ahogy az is lehet, az épületek, utak mállásával felszabaduló foszfort a meleg esővíz belemossa az élővizekbe.
Komoly kihívások elé nézünk, mondta a napokban Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet megbízott igazgatója. Az Őszintén a Balatonról konferencia-sorozatukban A változó balatoni élővilágról esett szó. Az előadók arról beszéltek: a tó és élővilága mára átalakult, és már csak részben természetes, inkább mesterséges rendszerről beszélhetünk. A változás, és olykor annak iránya is látható, de az átbillenési pontok és a jövő folyamatai kiszámíthatatlanok, ami nagy kockázatokat jelent az élővilágra és a Balaton emberi használatára is. Évről évre történik valami jelentős, és egyre gyorsabb az átalakulás. A tudósok várják, idén nyáron milyen meglepetéssel szolgál a tó.
