Így változott meg a húsvét – régi hagyományok, új valóság

A húsvét mindig is a vallási szokásokra, és az évszázados néphagyományokra épült. Folyamatosan alakult és változott valamelyest, voltak olyan részletei, amelyek kikoptak, és természetesen olyanok is, melyek felerősödtek a történelem során.

Húsvét régen és ma: hol a határ hagyomány és valóság közt?

A modern világ aztán tett bele olyan csavarokat is, melyekkel egyszerűen kénytelenek vagyunk együtt élni, vagy éppen küzdeni ellene. Például mára már csak falun, külön szervezés után divat locsolni. Jó, családtagjainkat egy jó nevetés miatt azért valamilyen faramuci vers kíséretében csak megöntöztük a nagymamától örökölt, lengyel piacon 50 éve vett szagos borzalommal. De a gyerekek már egyre ritkábban járták környezetüket, hogy a társaságért, némi piros tojásért, és anyagi helyzetük rövidtávú jobbá tételéért tegyenek. Így elmaradtak a bugyuta versek sok helyen, és a büdös kölnik módszeres hajrombolásai is. A magukat kukásnak, rászorulónak kiadó csalókból persze ebben az évben sem volt hiány, ami azért is meglepő, mert ilyen kevés pénzért bűncselekményt elkövetni azért már-már az ostobaság határát súrolja.

A rokonlátogatásokra nem csak mi, de a rendőrség is évek óta készül. Ahogy a gépesített világ lehetővé tette, hogy két sarokra is autóval menjünk, úgy vált egyre veszélyesebbé, a húsvéti családi zarándoklat is. Mert egy jó ünnephez nálunk egy kis ital elengedhetetlen. Sokaknak akkor is, ha a kormányba kellene kapaszkodnia a pohár helyett. Így aztán sok éve ilyenkor több is az ittasan elkövetett balesetek száma. Nem meglepő hát, hogy a rendőrök húsvétkor fokozottan ellenőriznek, vagy inkább jelenlétükkel próbálnak meg mindenkit a normális ünnepi keretek közé terelni.

Azért érdemes figyelni rá, hogy szokásainkat nem csak hagyományaink alakítják, hanem végső soron mi magunk.