2025.04.29. 06:00
Szinte minden magyar nap mint nap fogyasztja, pedig akár súlyos betegséget is okozhat
Gyorsan hízik a magyar, sok a füstölt áru az étrendjében. Ám nem csak az alakunknak árt a túlzott kolbászfogyasztás, de egyes szerveinkre is káros hatással lehet.
Csabai, gyulai, debreceni – az ország minden pontján találhatunk belőle, mégsem vagyunk tisztában azzal, akár káros is lehet az egészségre. Persze itt is a lényeg: a mérték. De mégis mennyi az annyi? Egy szál? Két szál? Heti hányszor? Alapanyaghányadok számítanak? Kolbászkérdésben kerestük a szakembert.
Fotó: Németh Levente
Amitől félnünk kell, az a vegyület, ami a kolbászban van
Nincs olyan magyar étel, ami ne bírna el egy jó kis házi füstölt kolbászt. Nem is kell, hogy feltétlenül megfőzzük, csemegézhetünk is belőle egy kis főtt tojás és – most éppen aktuális is – újhagyma kíséretében. Az egészséges táplálkozás hívei azonban állandóan nyomják a vészcsengőt, mindent csak módjával fogyasszunk.
Grillezünk, füstölünk, és észre sem vesszük, hogy milyen vegyületek szabadulnak fel ezen folyamatok során.
Hartmann Tímea, Kaposváron élő dietetikus elmondása szerint a kolbászok karcinogén hatásúak, ami egyrészt a PAH vegyületek miatt van.
A PAH-ok (policiklusos aromás szénhidrogének) főként a szerves anyagok tökéletlen égésekor keletkeznek. Több száz vegyület tartozik a csoportba, mindenütt megtalálhatók a környezetben. A PAH-ok stabil vegyületek, rendszerint különböző összetételű keverékekben fordulnak elő. A csoport egyes vegyületei rákkeltő hatásúak, de vegyületeinek karcinogén aktivitása különböző. Legfontosabb képviselőjük az erősen rákkeltő benzo(a)pirén.
– olvasható a NÉBIH honlapján.
Így tehát a PAH vegyületek bevitele valóban lehetséges a füstölt termékek fogyasztásával, ami a füstölési vagy szárítási eljárással kerülhet a szervezetünkbe. Mindenesetre az unió határértékeket rögzített a a benzo(a)pirénre és négy PAH vegyület együttes mennyiségére vonatkozólag.
Fotó: Németh András
A baj pedig akkor van, mikor ez a vegyület megjelenik. Amikor bizonyos enzimek feldolgozzák a PAH-vegyületeket, képesekké válnak a DNS és más sejtek károsítására. A NÉBIH tájékoztatása szerint ezen vegyületek fő beviteli forrása lehet még a levegő, egyéb más élelmiszerek, az ivóvíz és a dohányfüst is. Az élelmiszerekbe bejuthat környezeti úton és feldolgozás során is, előbbi szennyezett csomagolás, utóbbi esetben pedig mondjuk a füstölés során.
A só is káros lehet
Hartmann Tímea szerint, ami még jellemzően problémaként fordul elő, az a magas sótartalmú ételek fogyasztása. Ezek a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek és a vesebetegségek nagyobb kockázatát idézik elő. A füstölt termékekben is magas a sótartalom, így nem csak a fentebb említett vegyületek okoznak problémákat fogyasztásuk esetén.
Fotó: Németh Levente
– Sokunk étrendje a szükségesnél jóval több sót tartalmaz, mert a legtöbb feldolgozott élelmiszerben jelen van, mint például a chips-ekben, de a füstölt ételekre is jellemző, amik karcinogék hatásúak is. A túlzott sófogyasztás többek között eredményezhet megnagyobbodott szívizmot, fejfását, vesebetegséget, stroke-ot, szívelégtelenséget, veseköveket, csontritkulást, de még gyomorrákot is, így érdemes figyelni a korlátozott mennyiség bevitelére – hívja fel rá a figyelmet a szakember.
