Túlsúlyos? Lehet, hogy később kerül műtőasztalra – Új szabály ennél a beavatkozásnál!

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) újonnan bevezetett szabályozása értelmében azok a betegek, akik jelentős túlsúllyal rendelkeznek és csípő- vagy térdprotézisre várnak, nem kerülhetnek automatikusan a műtéti várólistára. A cél az, hogy csökkentsék a műtéti beavatkozások során fellépő kockázatokat, amelyek a túlsúly miatt jelentősen megnövekedhetnek – többek között a szív- és érrendszer fokozott megterhelése, hosszabb gyógyulási idő, illetve a protézisek hosszú távú sikerességének csökkenése miatt. 

Az új protokoll szerint a túlsúly relatív kontraindikációként szerepel, azaz nem jelenti a műtéti lehetőség végleges elutasítását, hanem egyéni mérlegelést tesz szükségessé. A hivatalos irányelveket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal is elfogadta. A szabályozással kapcsolatban Szendrői Miklós, a szakmai kollégium ortopédiai tagozatának elnöke azt hangsúlyozta, hogy az új irányelv, egy most először rendszerezett gyakorlat leírása. – Ez nem szigorítás, mert nem volt előzménye. Ez egy új NEAK-rendelet, amit a minisztérium felkérésére dolgoztunk ki. A cél az volt, hogy keretet adjunk egy olyan eljárásnak, ami eddig is jelen volt a gyakorlatban, fogalmazott a professzor. 

Szendrői professzor kiemelte, hogy az új szabályozás nem jelenti a betegek automatikus kizárását a várólistáról. A túlsúlyos betegek továbbra is felkerülhetnek, azonban az operáció időpontját az állapotuk változása és kockázati tényezőik befolyásolhatják. – Senkit sem veszünk le a várólistáról. A túlsúly relatív kontraindikáció, amelyet egyedileg mérlegelünk. Ha a beteg társbetegségekkel él – például szívelégtelenséggel vagy lábszárfekéllyel –, ezek együttes fennállása növeli a kockázatot. Ilyenkor orvosi kontroll mellett, például bőrgyógyászati vagy érsebészeti kezelés után visszahívjuk kontrollra a pácienst, és ha az állapota javul, elvégezhető a műtét, tette hozzá. 

A döntés nem végleges, hanem dinamikus 

Fontos eleme az új protokollnak, hogy nem egy merev rendszerben gondolkodik. A várólistán lévő betegek állapota idővel változhat, és mostantól lehetőség nyílik arra is, hogy az állapotromlás miatt valakit előrébb soroljanak – vagy épp visszább helyezzenek –, figyelembe véve az aktuális egészségi állapotot és a beavatkozás kockázatait. – Ez a rendelet egyik pozitív hozadéka, végre mozgatható a várólista. Korábban, ha valaki felkerült a listára, nem lehetett rajta módosítani. Most viszont, ha az állapota súlyosbodik, előrébb hozható – vagy ha javul, eltolható a műtét időpontja, hangsúlyozta a szakmai szervezet vezetője.

A túlsúly nem kizáró tényező – de orvosi konzultáció szükséges

A szakmai kollégium ortopédiai tagozatának vezetője szerint az ortopéd szakorvosok nem zárkóznak el a túlsúlyos betegek műtétje elől. Tapasztalata szerint az elmúlt 40 év alatt általa műtött betegek 50-60 százaléka túlsúlyos volt, és végleges műtéti elutasításra a súlyuk miatt csak néhány százalékuknál volt szükség. – Mi ortopéd orvosok szeretünk operálni, de a beteg érdeke mindenek felett áll. Ha az altatóorvos vagy belgyógyász azt mondja, hogy a kockázat túl nagy, akkor azt figyelembe kell venni. A betegnek is van felelőssége: nem elrugaszkodott kérés, hogy fél év alatt, orvosi segítséggel próbáljon lefogyni.

•  Sok esetben ez önmagában is javítja az egészségi állapotot, fogalmazott a professzor.
• A túlsúly és a hozzá kapcsolódó egészségügyi problémák nem kizárólag hazai jelenségek: Európa- és Észak-Amerika-szerte hasonló dilemmákkal szembesül az egészségügy. 
• Magyarországon a lakosság mintegy 60 százaléka túlsúlyos – bár fontos különbséget tenni enyhe, közepes és súlyos elhízás között.