Ha nincs ez az újító mérnök, a Balatonnak nehéz évei következtek volna

A magyarkanizsai születésű Beszédes fiatal éveit teológiai és filozófiai tanulmányokkal kezdte, majd tudását megalapozva 1813-ban megszerezte mérnöki oklevelét. Gyakornokként, később uradalmi mérnökként számos vármegyében szabályozási munkákon, csatornaépítéseken dolgozott. 1816-ban kapta meg a nagy szakmai megbízatását, amely a Sárvíz, Sió, Kapos folyók völgyeinek szabályozására vonatkozott és több éven keresztül tartott. Idővel a folyószabályozás avatott szakértőjévé vált, akinek a Sió árvízvédelmi töltéseinek kialakítását, később a Fehér-Kőrös 92 km-es malomcsatornáját köszönhetjük. Az 1830-as évekre nagy elismertségre tett szert, legfőbb támogatója a vízgazdálkodás, szabályozás, hazai közlekedés reformjának. A másik nagy elkötelezettje, Széchenyi István lett. Amikor Széchenyi 1830-ban két hónap alatt lehajózott Pestről Konstantinápolyig, Desdemona nevű bárkáján, akkor nem más kísérte útján, mint Beszédes József. 
Beszédes József nagy terve abban állt, hogy a Sió csatorna plánumát kidolgozva, a dunai és – a Széchenyi Istvánnak is köszönhető – balatoni gőzhajózás egyesítésével a magyar vízi közlekedés megoldhatóvá váljon. A több vármegye uradalmát érintő összehangolt munkához földmérők sokaságát alkalmazta, így épült meg a Sárvíz-Sió-Kapos szabályozásával az a 352 kilométer hosszú csatorna, amelynek elkészülte eredményeként közel 100.000 hektáros mocsaras terület szabadult fel. Ezáltal a Balaton vízszintje is lejjebb került, így további 12.000 hektárt tudtak művelés alá vonni. 
Úttörő szerepe nem csak a hazai vízi közlekedés szabályozásában követhető nyomon, hanem alapos térképeiben, vízióiban is. Nagy felvetése volt az Al-Duna szabályozásának gondolata, de a magyar műszaki szaknyelv – pl. ágazat, láthatár, átmérő, sugár, köb, síkság, bukógát és bolthajtás szavak megalkotásával –  megújítójaként is tisztelhetjük. Mindezeknek köszönhetően a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta. Beszédesnek egyébként akadt még egy elképesztőnek tűnő tervezete: a Kolozsvár-Graz csatorna kiépítése egy európai, egységes víziútközlekedés alapját képezte volna.

A Duna-Tisza csatorna végül nem épülhetett meg, de Beszedés lényegében megalapozta a magyar vízszabályozás mérnöki tudományát. Nevét Siófokon iskola viseli, szobra Dunaföldváron áll és egykoron – sajnos ma már nem létező – szép gyűjteményű múzeumot is nyitottak tiszteletére.

•  Lényegében halálát is a munkája okozta: a paksi dunai töltés vizsgálatát követően az őszi hűvös időben meghűlt és ennek következményeként 1852. február 29-én Dunaföldváron elhunyt. 
• Felesége és hét gyermeke gyászolta, temetésére a dunaföldvári temetőben került sor, ahol 1897-ben síremléket állíttatott tiszteletére a Magyar Mérnök és Építész Egylet. 

A Balaton megmentője 

Beszédes Józsefet, akinek lecsapolási terve kapcsán a Balaton vízállása is szabályozottabbá vált, a tó megmentőjeként tartják számon. A jelző nem túlzó, hiszen az 1850-es évekre a Balaton látogatottsága egyre növekedett, megkezdődött a déli vasút építése és Beszédes vízszabályozási munkáinak köszönhetően valósulhatott meg a Sió fazsilip felavatása is. Ha nincs e nagyformátumú, képzett, korát meghaladó újító mérnök, a Balatonnak nehéz évei következtek volna. A vízszabályozás mellett egyébként a környezetvédelem, a véderdők szerepe is nagyban foglalkoztatta, érdemes napjaikban is megfontolni korszerű, az erdőtelepítésre vonatkozó felvetését: