A Kaposváron tanult, jeles biológus lett belőle

Tóth Sándor a hazai és a nemzetközi tudományos élet jeles biológusa 1932-ben született Kisterenyén. Rostás László kardiológus főorvos és professzor Rosta István tudománytörténész professor emeritus emlékezett meg az életútjáról.

A biológus kaposvári gimnazista volt 

Egy somogyi középiskolai tanárnak kitüntető szerepe volt Tóth Sándor pályaválasztásában. Önéletrajz-jellegű írásában azt írta: „ 1949-ben váratlanul megnyílt előttem a továbbtanulás lehetősége… Kaposváron a Táncsics Mihály Gimnáziumban kezdődött el a biológia elméleti alapjaival való behatóbb ismerkedés. … A földrajz tanára és egyben osztályfőnököm az a Marián Miklós volt, aki később már a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársaként évtizedeken át kitartó buzgalommal kutatta a Bakony kétéltű és hüllő faunáját." Marián Miklós 1950-es években végezte el a fehér gólyák magyarországi állományának felmérését. 

Fotókkal, gyűjtőutakkal gyarapította a tudományt 

Tóth Sándor a gimnázium után a további tanulmányait Egerben, a Pedagógiai Főiskolán folytatta, majd Szegeden, a tudományegyetemen szerzett diplomát biológia-földrajz középiskolai tanári szakon. Tanári pályája az 1950-es években Tardon indult, majd Hejőbábára került. Már itt jelentős gyűjtő munkát végzett, és preparátumait nagyra értékelték a Természettudományi Múzeumban is. Gyönyörű fotói részét képezték azoknak a tanórai demonstrációknak, amit pedagógiai szempontból is példaértékűnek tartottak a tanítványai. Az 1960-as években hejőbábai tanárként Pécsett is végzett tudományos munkát. A Mecsekben a Dömörkapu, a Misina és a Tubes környékén gyűjtött kétszárnyúakat. A fürkészlégy-anyagot a Magyar Nemzeti Múzeum Állattára őrzi.

Csípőszúnyogok, szitakötők, fürkészlegyek

1960-tól a Tisza teljes hazai szakaszán foglalkozott kétszárnyú rovarok gyűjtésével. Veszprémben a Bakonyi Múzeum elindította „A Bakony természeti képe” programot. Tóth Sándor csatlakozott ehhez a projekthez is. Ezzel elindult múzeológusi pályafutása. Ő hozta létre Zircen, a Cisztercita Rend magyarországi központjában a természetrajzi múzeumi egységet.  

Tóth Sándor a csípőszúnyogok tenyészőhelyének feltérképezésével is igen jelentős tudományos munkát végzett. A fő kutatási terepe ebben a Bakony és a Balaton vidéke volt. Szitakötőkkel foglalkozó műveinek egyike a „Szitakötők nyomában magyarországi állóvizek és vízfolyások mentén” címet viseli. Tóth Sándor egyik, Somogy megyéhez is kötődő, írásbeli alkotása „A Mecsek és környéke fürkészlégy faunája” címet viseli. A művet 2011-ben adta ki a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága. A felelős kiadó Ábrahám Levente megyei múzeumigazgató volt.

Feldolgozásra vár a biológusok életútja

A Balatonon és környezetében az 1970-es években vált intenzívebbé a „légi csípőszúnyog-gyérítés”.  Tóth Sándor bekapcsolódott a terepen és a laboratóriumokban végzett hatásvizsgálatokba. Tagja lett annak a munkacsoportnak, amelynek meghatározó tudósa Sáringer Gyula a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. Sáringer Gyula szintén Kaposváron, a Táncsics Mihály Gimnázium diákjaként kapott életre szóló indíttatást ahhoz, hogy az élettudományok tudós professzora legyen. Sáringer kaposvári gimnazista korában Marián Miklós már tanárként dolgozott. Tóth, Marián és Sáringer ismeretségét, barátságukat a közös kaposvári gyökerek is erősítették. Mindhármuk életútja értékes része Kaposvár tudománytörténeti múltjának, emlékeinknek. Életútjukhoz a somogyi vármegyeszékhelyen könyvtári és levéltári anyagok sokasága vár még feldolgozásra.