2025.05.19. 16:44
Alig győzték cölöppel a vízre épített balatoni házat – nem akárki tervezte
A 19. század végi fürdőkultúra még nagyban különbözött a mai kor emberének fürdőzési szokásaitól. A balatoni fürdőházak látványa hozzátartozott a 19. századi Balaton képhez. A korszak emberei – nyugati mintára – átöltözésre, időtöltésre (olvasás, kávézás, kártyázás) használták e jellegzetes, általában fa építményeket.
A fürdőházak mellett a korabeli ábrázolásokon, főként a déli parton, ún, ostendei kocsikat is láthatunk. Ezek vízbe vontatott kabinként szolgáltak, ahol a fürdőzők megválhattak kellemetlen, testre tapadt, vizes fürdőruháiktól. A két legnagyobb fürdőház a 19. század második harmadára Siófokon és Balatonfüreden épült fel. Mára már egyik sem áll, de történetük megismerésre érdemes.
Fotó: Fortepan
1878 júniusában elkészült az a Magyar Tenger elnevezésű – nem az első, de az első korszerűbbnek mondható – fürdőház, amelyről Roboz István hírlapíró ezt jegyezte fel:
Homlokzata svájczi stylben, ügyesen készült faragványokkal, „magyar tenger" feliratú lobogóval, melynek tetején levő szobából nagyszerű kilátás nyílik a széles víztükörre, a zala veszprémi hegylánczra, a komoly arczot vágó Tihanynak, s a reggelenként napfényben úszó B. Fürednek palotáira; a távcsővel kezedben órákig múlathatod magadat, mely szórakozásodat a milliomosok irigyelhetik.
A magas vízállás megtépázta a fürdőházat
Sajnos a Balaton magas vízállása, a téli jegesedés, a vízmozgás megtépázta a fürdőházat, olyannyira, hogy a part menti nádasba is besodorta, ahonnan csak 1881-ben tudták kiemelni. 1882-re újra rendbe tették a 80 kabinos, társalgóval is rendelkező magyar tengeri fürdőt, ám az 1884-ben bekövetkező aszályos időszak és a vízszintcsökkenés miatt a fürdőház száraz területre került, így beljebb vitték a tóba. Időközben Siófok nagybefektető részvényesek kezébe került, majd Glatz Henrik vállalkozó vezetésével a Siófokot fejlesztő részvénytársaság megkezdte a korszerű fürdőtelep kialakítását, szállodák, vendéglők, kávéházak létesültek, parti korzót alapítottak ki. Az új fürdőtelepet – melyet a neves mérnök, Ray Rezső tervei alapján kiviteleztek – 1893 júniusában nyitották meg. Ekkorra már a fürdőházat is felújították, a következőképp:
A fürdőház az ő tágas várótermével, megújított, bővített alakban továbbra is vassíneken mozgó alkotmány, amelyet 120 méter hosszú hídon tolhattak a Balatonba és 120 vetkőző-kabinnal szerelték fel. Kiegészítették féltucat kerekeken járó, lóval behúzható ún. osztendei kocsikabinnal, ezen kívül egész családok számára, négy, egymástól különálló, kisebb fürdőházat is épített a társaság.
A fürdőház egészen az 1920-as évekig fogadta a vendégeket.
Forrás: Fortepan/Zichy kúria, Zala
Neves építészek is terveztek fürdőházat
1889 júniusában nagy esemény történt Balatonfüred életében is: a fürdőévad nyitányaként a nagyközönség használatba vehette azt a modern fürdőházat, amelyet Czigler Győző neves építész tervezett. A bencés rend tulajdonát képező füredi fürdőtelepen már az 1820-as években állt egy kisebb méretű fürdőház, de ez a későbbiekben nem elégítette ki a fürdőzők növekvő igényeit, hiába bővítették és újították fel. Végül 1879-ben egy vihar elsodorta a házat. A vendégek azonban nem maradhattak fürdőház nélkül, ezért megépítették azt a korszerű faépületet, amely egészen a II. világháború végéig szolgálta a füredi fürdőzők igényeit. A tizenkét tornyos fürdőházat – melyet több száz tartócölöp támasztott alá – már messziről lehetett látni és a partról, fahídon keresztül lehetett elérni. Benne közös fürdőmedencék, öltözésre alkalmas fülkék, valamint magánfürdőszobák is voltak. Akik nem tudtak úszni, szintén igénybe vehették, nekik a vízbe engedett kosarakat tartottak fent a fürdőház területén. A fürdőház homlokzatát Czuczor Gergely disztichonja díszítette, fürdésre csábítva az odaérkezőket:
Lelked szép erejét a sors hullámai edzik:
E tó testednek nyújt vidor életerőt.
A századfordulón a tónál kisebb, magánfürdőházak is épültek, amelyben a nyaraló családok megválhattak átvizesedett fürdőruháiktól, tárolhatták fürdőkellékeik. Ezt örökítette meg egyik jellegzetes festményén Mészöly Géza, a magyar festészet Petőfije. De a tó többi településén is létesítettek fürdőházakat, a korabeli képeslapokon jól láthatók Keszthely, Fonyód, Almádi, Földvár, Révfülöp sajátos épületei, a tavi fürdőélet központi helyszínei, amelyek a közösségi élet színteréül is szolgáltak a 19. század végétől a 20. század első harmadáig.
- Az 1940-es évektől már nem igazán találunk fürdőházakat a tó vidékén, mindezeket felváltottak az újabb, sajátos balatoni alkalmatosságok, a stégek. Kezdetben a stégeket is fürdőzők használták, majd jó szolgálatatot tettek az egyre szaporodó balatoni horgászoknak.
