Kifilézett valóság: hiába egészséges, a kutyának sem kell a magyar hal

Róka fogta csuka esete a halfogyasztás, legalábbis a halgazdaság egyes résztvevői szerint. Hiába vannak törekvéseik, ha a magyarok halfogyasztása még mindig az uniós átlagfogyasztás alatt van. 2022-óta folyamatosan csökken az egy főre jutó fogyasztás, az ágazat képviselői szerint figyelembe kellene venni a fiatal generáció fogyasztási szokásait is.

Alacsony halfogyasztás, kevesebb termelés

A statisztikai jelentések alapján a halfogyasztás Magyarországon 2022-ig növekvő tendenciát mutatott, majd 2022-től visszafordult, és 2023-ra már közel 90 dekagrammal csökkent az egy főre jutó fogyasztás – olvasható a Mahal honlapján.
A hazai termelésből származó fogyasztás mértéke nem növekedett érdemben az elmúlt évtizedekben, pedig a horgásztársadalom folyamatosan nő. A „Fogd meg! Tisztítsd meg! Vidd haza és edd meg!” kampány, valamint a horgászvizek mentén kialakítandó modern, higiénikus haltisztító helyiségek mind hozzájárulhatnak a piac megerősítéséhez, mégsem indul be úgy, ahogy azt a halgazdaság szeretné. 

Somogy egyes vizein túlteljesítenek

Dél-Somogyban azonban jó a helyzet. A Barcs és Vidéke Horgászegyesület által kezelt tavakon nem kifejezetten sporthorgászat zajlik, a szórakozásért és természetesen a finom halakért járnak a pecások a tóra. 
– Olvasom én is az országos statisztikát, de meg kell, hogy mondjam Barcson és környékén sok családnál kerül hal a terítékre. Az általunk kezelt horgásztavakon a horgászaink a kifogható és hazavihető halmennyiséget bőven elérik, és el is fogyasztják. 25-30 halat lehet hazavinni egy évben, nyilván a szabályok ahogy adják a bizonyos halfajokra, azt meg is fogják a pecások. Magunknak, családjuknak viszik el, esetleg barátaiknak. Ezt a mennyiséget értékesíteni nem tudják és nem is ez a cél – mondta el Glaván Tamás, a Barcs és Vidéke Horgászegyesület elnöke. 
– Halban rendkívül gazdagok a környékbeli tavak, a kárászt, a keszeget, a balint, a harcsát mind megtalálják nálunk a horgászok – tette hozzá az elnök.

Ha egy horgászt kérdezünk, vajon megéri-e még a tóból kipecázott halakat fogyasztani, mint bolti társait, nyilván nem meglepő választ kapnánk: igen. Glaván Tamás szerint az pénzmennyiség, amit egy horgász hobbijára áldoz nem kicsi. Ha összeszámolnánk mindent, az engedélyektől kezdve, a pecabotokon át, az összes horgászfelszerelésig, egy irreálisan nagy összeget kapnánk, de megéri. 
– A horgászat szórakozás is. A természetben lenni és az általunk fogott halat megenni semmivel sem összehasonlítható. És meg kell, hogy mondjam, azzal, ha mi magunk készítjük elő halat, még mindig járhatunk úgy el, hogy szinte teljesen szálkamentes legyen, ami a tányérunkra kerül. Sokan, főleg a fiatal generáció tagjai ódzkodnak a halfogyasztástól a szálkák miatt.
Korábban Barcson rendszeresen lehetett friss halat venni a piacon, Nagyatádról jártak át a kereskedők. Manapság ez már leredukálódott az ünnepekre, akkor viszont nagyon gyorsan elfogy náluk a hal. Akik maguk nem tudják kifogni a halat, és valóban ízletes fajokat akarnak vásárolni, a nagyatádi piacra járnak. 

Országos szinten azonban komoly változtatásokra lenne szükség

Puskás Nándor, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) általános elnökhelyettese a pecaverzumnak úgy vázolta fel a helyzetet, mint egy róka fogta csuka szituáció. 

– mondta el a Mahal elnökhelyettese, aki szerint több területen lenne szükség változásra ahhoz, hogy beinduljon a hazai halfogyasztás, annak generátoraként pedig a haltermelés. 

Ha ezek a feltételek megvalósulnak, akkor talán nőnek a kereslet, amivel pedig a kínálat megnövelése is generálná önmagát.