Orosz atomtöltetek a Dunántúlon – elárulták a fotók a bázis féltve őrzött titkát

Húsz éve távozott az utolsó ideiglenesen állomásozó orosz katona hazánkból, Tabról már 1990-ben megkezdték a kivonulást – jószerivel azóta pusztulnak az épületek. Szentesi György katonai szakértő, nyugalmazott mérnök ezredes még 2011-ben mondta el a Sonline.hu-nak, hogy a szovjet hadsereg rakéta- és atomtöltet-raktárbázisai a Dunántúlon voltak, ezen belül hordozórakéta-bázist tartottak fenn a Tab melletti szovjet laktanyában is, ahol kilenc rakétát tudtak egyszerre tárolni. Tabon régebben is az volt a szóbeszéd, hogy atomrakéták közelében éltek. 

Az oroszok kivonulása után romos épületek maradtak 

1997-ben nyílt rá  jogszabályi lehetőség, hogy az önkormányzatok megkapják a területükön levő laktanyákat ingyen, ha három hónapon belül kérik s nincs más olyan jelentkező, aki pénzt is ajánlana. Vita alakult ki akkor a tabi és a tengődi önkormányzat között, hogy valójában melyik település területén is van az egykori katonai létesítmény. Tab végül fizetett Tengődnek 11 millió forintot, ennek fejében tulajdonába került a laktanya egyik fele, a volt tiszti lakások, az étkező és a kiszolgálóhelyiségek. 
Végül egy kaposvári és egy budapesti cég vette meg az egykori katonai bázisból a csaknem 12 hektár erdős területet a hozzá tartozó 12 épülettel együtt a tabi önkormányzattól. Az objektum hasznosításáról azóta sem érkezett hír, bár volt korabeli vállalkozó, aki pikkelysömörösöket gyógyító egészségügyi centrumot álmodott a tabi orosz laktanyából...