A Balatonnál talált menedéket a filmrendezőnő, házmester lett Lellén

A debreceni születésű – kiváló neveltetésben, taníttatásban részesülő – Tüdős Klára az Iparművészeti Főiskola elvégzését követően kiemelkedő állásban részesült, tehetsége révén az Operaház jelmeztervezője lett. Emellett idővel komoly nevet szerzett magának, ezért a fővárosi Pántlika nevű szalonja igen kedvelt helyszínnek számított a divatot szeretők körében. Jellegzetes, népies stílusú ruhái a korszak stílusjegyeit is hordozták. Időközben másodjára is férjhez ment, második férje, Zsindely Ferenc (1891-1963) – kultuszállamtitkár, majd kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter – társadalmi rangja miatt egyre ismertebbé vált. Közéleti szerepvállalásai mellett a református egyházon belül is komoly pozícióira tett szert, és a háború zűrzavarában megalapította a Református Nőszövetség, valamint ezzel párhuzamosan elindította az Új magyar asszony lapot is. 

A két háború közti időszakban férjével megbecsültségben és munkájuk révén valóban jómódban éltek. Tihanyba jártak nyaralni, a Zsindely villába, s talán ez a gyönyörű környezet inspirálta arra, hogy a jelmeztervezés mellett egy új műfajban is kipróbálja magát. Így lett Tüdős Klára az első magyar női filmrendező. 1943-ban ugyanis megszületett az általa rendezett különleges, balatoni helyszínen játszódó film, a Fény és árnyék. A műben az egykori legendás, balatonfüredi Brázay villa képei is feltűntek. 

Tüdős Klára bújtatta a rémuralom elől menekülőket 

Békés, polgári életük azonban a háború végével teljesen a feje tetejére állt. Tüdős Klára, kinek egész életét végigkísérte a szegények, üldözöttek gyámolítása, a vészkorszak idején Istenhegyi úti villájába zsidó származású és a nyilas rémuralom elől menekülő kommunistákat bújtatott. Köztük Szakasits Klárát három és Apró Antalnét, két gyermekével. Tüdős Klára végig együttműködött a svéd követséggel, menleveleket szerzett, védelem alá helyeztette a bujkálókat Közel 100 ember életét sikerült a biztos haláltól megmenekítenie. Ezért a nemes és áldozatos tettéért később – posztumusz – megkapta a Jad Vasem Intézet Világ Igaza díját.  

Házmester lett Balatonlellén 

A második világháborút követően azonban nem hogy köszönetet nem kapott, hanem rá és férjére is az üldöztetés várt. Fővárosi otthonukból 1951-ben kitelepítették őket és nem máshol, mint Balatonlellén találtak menedéket. Egy ügyvédbarátjuk villáját vehették bérbe, egykori budai házuk a magyar államra szállt, annak fejében, hogy „békésen” távozhattak. Kényszerű száműzetésükbe férje testvére és annak családja is kísérte őket. A bérleti díjat egy ideig tudták csak fizetni, hiszen nem csak a vagyonukat vették el, hanem férje miniszteri nyugdíját is megvonták. S hogy milyen munkát vállalt a két háború közti időszak egyik méltán elismert, európai hírű jelmeztervezője? A kommunizmus logikája szerint az ilyen embereket szó szerint el kellett pusztítania a föld színéről. De mondhatjuk, Tüdős Klára megúszta: lehetett belőle házmester, Lellén, az üdülőtelepülésen, ahol telente akkortájt megállt az élet. De életben hagyták… Az egykori bújtatottaktól – Apró Antal, Rajk László – hiába kért segítséget, volt, aki már nem is élt közülük, mert a kommunista társai egyszerűen kivégezték. 

Kodály Zoltán Háry Jánosának is tervezett jelmezt 

Felfoghatatlanul nehéz évek következtek Tüdős Klára számára, amit a férje nem is élt túl. Lellén hunyt el, szívinfarktus következtében, 1963 áprilisában. Jóbarátok segítették, Palló Imre operaénekes és Kodály Zoltán zeneszerző nagyban támogatta őket. Hiszen az 1920-as években Tüdős Klára tervezte Kodály Zoltán Háry Jánosának jelmezeit. De ezek az idők elmúltak, viszont a diktatúra nem múlt el, de enyhült. Ennek köszönhetően a szocialista párt – Apró Antalné kérésére – megkegyelmezett az akkor már közel 70 éves száműzött asszonynak és visszaköltözhetett a fővárosba, egy lakótelepi, tanácsi lakásba. Mindezen nehézségek ellenére Tüdős Klára még a nélkülözések között is jótékonykodott, a lellei református közösség vezetője lett, a lellei közösségi imaházat díszítette fel, tervezte meg lellei rajzasztalán a berendezés egyes részeit. Nyaranta szegény gyerekeket látott vendégül balatoni kényszerlakhelyén: 

 – jegyezte le az MTA Kézirattárában található, kiadatlan naplójában. 

• Zsindelyné Tüdős Klára mindig tudta, mit akart, amit célul tűzött ki, azt meg is valósította volt. Őrizte a magyar népviselet hagyományait, de egyben újító is volt. A 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb és legsikeresebb nőalakja, akinek sorsa többször is összefonódott a Balatonnal. Állhatatosságát jól mutatja: a nagy nehézségek idején a tó partján, fürdőruhában kérte a jó Isten segítségét, de akkor sem magáért, hanem a hazáért fohászkodott…