Befalazva végezte a Balaton királya – ilyen volt a rettegett maffiózó élete

A tónál a rendszerváltoztatást követően, a Balaton sajátos helyzetéből adódóan, még évtizedekig virágzott a szocializmusban kezdődő második, azaz feketegazdaság: a valutázás, az illegális, adózatlan pénzszerzési lehetőség. Ennek eredményeként kialakultak olyan érdekcsoportok, amelyek a balatoni szórakozóhelyek működését „biztosították”, azaz védelmi pénzekkel, alvilági módszerekkel tettek szert nagy mennyiségű bevételre. 
Mindennek a folyamatnak egyik fő szereplője a 2000-es években Szlávy Bulcsú, azaz a Balaton királya volt. Egy korabeli tanú így emlékezett vissza rá: „Szlávy kis termetű, de nagyon izmos ember, aki villámgyorsan üt és övön alul rúg. Ezt a mi köreinkben úgy hívják: blenyós. Amikor én találkoztam vele, már gengfőnök volt, az emberei kiöregedett sportolók, kigyúrt fiúk voltak. A diszkókban, éjszakai szórakozóhelyeken először az ajtóban tűntek fel, onnan nyomultak egyre beljebb. Szlávy Bulcsú vigyázott az ajtókra, s ezért naponta elkérte a bevétel bizonyos részét. Az ajtóból Szlávyék már beláttak az üzlet életébe, tudták, mennyi a vendég, mekkora a forgalom, s elkezdtek befelé terjeszkedni. Pontosan felmérték, mekkora az üzletből kivehető pénz úgy, hogy éppen ne tegyék tönkre a vállalkozást. Közölték például a tulajdonossal, hogy egyre több a parkolóban a gépkocsifeltörés, majd ők odaállítanak három embert, de cserébe a bárpult egy részét kérik...” 

De ki is volt valójában a Balaton királya? Fényképészként indult, majd az 1980-as években már fővárosi éttermekkel, vidéki szórakozóhelyekkel rendelkezett és állítólag a jól ismert olajügyekben is érdekelt volt. Nevet valóban akkor szerzett magának, amikor lényegében egy csapatot hozott létre a Balatonnál, akik zsarolásokkal, megfélemlítésekkel vették el tavi vállalkozók bevételének egy részét. 1994-ben már rendőrségi eljárás indult ellene, Spanyolországból hozták haza, többrendbeli zsarolás, súlyos testi sértés vádjával. Amikor azonban 1997-ben szabadult az előzetesből, nyoma veszett és egészen 2004-ig – amikor holtteste előkerült – nem nagyon tudtak róla semmit.  

Sokáig nem találták Szlávy Bulcsú holttestét  

Ahogy Szlávy élete, úgy halála körül is sok legenda keringett, holttestét sokáig nem találták. Végül 2004-ben érték tetten Wappler Lászlót, aki egy budai garázs padlója alól igyekezett kiszedni – a betonnal befedett – Szlávy Bulcsú földi maradványait. A gyilkosság állítólagosan azért történt, mert Szlávy egy balatoni szórakozóhelyen megerőszakolta Wappler barátnőjét. Wappler 15 milliós bánatpénzt követelt ezért Szlávytól, ellenkező esetben feljelentéssel zsarolta meg. Szlávy 1997. július 31-én érkezett meg Wappler irodájába, tárgyalni. Egyetlen tarkólövéssel kivégezték. Szlávyt évekig keresték utána, majd a Kovács Lajos, nyomozó által vezetett „döglött ügyek osztályának” rendőrei 2004. január 23-án érték tetten Wapplert. 

• 2014-ben Wappler hét évet kapott, az ítélet indoklása egyértelművé tette: az Aranykéz utcában 1998-ban meggyilkolt Boros Tamás át akarta venni 1997-ben Szlávy balatoni érdekeltségeit. Szlávy a magyar, a balatoni alvilág rettegett figurájának számított, holttestének végső nyughelye elrettentő példaként szolgált. Szlávyt végső nyugalomra egy neves történelmi személy mellé helyezték: ükapja, Szlávy József, egykori, magyar miniszterelnök (1872-1874) mellé temették el… Különös történetek, talán az egyetlenek a tó históriájában, amikor azt kívánjuk: ne legyen folytatásuk...