A Balatonnál nyaralnak Böjte Csaba védencei

Böjte Csaba atya védencei nyaralnak ezekben a napokban a Balatonnál. A gyermekmentő szerzetes által létrehozott alapítvány esztelneki és kézdiszentléleki otthonaiból 26 nehéz sorsú általános iskolás diák érkezett 3 nevelővel a balatonszemesi plébániára. Borza Miklós atya örömmel fogadta a vendégeket, akik hamar otthonra leltek a plébánia két épületében.

Böjte Csaba gyermekeinek nyara a szeretet és élmények jegyében

Tóth Mónikától, aki férjével, Nagy Attilával vezeti a tábort, megtudtuk: egy pályázatnak köszönhetően utazhattak ide a diákok, akik most látták először a Balatont. Délelőttönként különféle kézművesfoglalkozásokon vettek részt a gyerkőcök, de jutott idő játékra, énekre, beszélgetésre is. Kisvasúton vették szemügyre a természeti értékeket, és más színes programok mellett a Gömbkilátóban is voltak. Lenyűgözte őket a pazar panoráma, mint ahogy nagy élvezettel fürödtek délutánonként, hiszen az óriási hőséget vízben kellemesebb elviselni.

A tábornak nagy hagyománya van; Galambokon szerveződött az első, 2009-ben. Az akkori plébános, a már a kaposvári Nagyboldogasszony székesegyházban szolgáló Varga Péter atya hívta életre segítőivel, sok fiatalnak lehetőséget kínálva pihenésre, lelki töltekezésre. Így van ez most is. Szentlélekhívó daloktól, s népdaloktól hangos az udvar. s a reggeli, esti, valamint az étkezésekkor szokásos imák is elhangzanak. Nagy a rajcsúr, a gyerekek élvezik a vendégszeretetet, dicsérik az ételeket. Néhány önkéntes jelenléte biztosítja azt, hogy minden olajozottan menjen. Szombaton lelki nap vár Csaba testvér „gyerekeire”, akiket Varga Péter atya is meglátogat. Ezt követően vesznek érzékeny búcsút a Balatontól, s a két kisbusz vasárnap elindul velük haza.

Tóth Mónika kiemelte: a gyerekek többsége az első pillanattól kezdve feloldódott, de a többiek is rövid időn belül kinyíltak. Sok élménnyel pakolták tele lelki hátizsákjukat, melyben központi helyet kapott a gondoskodás és a szeretet, melyet mindvégig tapasztaltak. Csakúgy, mint a jótékonykodás örömét, hiszen némelyik vállalkozó hol egy óriásdinnyével, hol egy rekesz nyálcsordító nektarinnal lepte meg őket.