Az erőszaknak nincs helye a családban

A menekülés oka nagyjából hasonló, a lakók 87 százaléka kapcsolati erőszak miatt érkezik az otthonba. – A lakók nagy része komplex problémával küzd, ha vezető okokat keresünk akkor kapcsolati erőszak miatt érkeznek – mondta Bíró Dániel, a Borostyánvirág Anyaotthon, intézményvezető-helyettese.

A nőknek néha nagyon sok kell ahhoz, hogy rászánják magukat az erőszakos férfivel való szakításra és a továbblépésre. – Van, hogy 16-18 évbe is kerül, hogy a bántalmazott odáig jut, hogy ki tud lépni – tudtuk meg Bíró Dánieltől.

S gyakori az is, hogy a már iskolás korú gyerek hívja fel az áldozattá vált anya figyelmét, hogy egy mérgező kapcsolatban él. – a feszültség odáig nő a családban, vagy hall az iskolában a kapcsolati erőszakról a prevenciós programban, és ő az aki jelzi az anyjának, hogy ez valószínűleg ilyen.

Nemrégiben is volt egy ilyen eset, mesélte a szakember. – A középiskolás gyerek jelzett az iskolában, az iskola az anyának, és ő utánanézett az interneten és akkor jött rá hogy 17 éve élt bántalmazó kapcsolatban – emlékezett vissza a megdöbbentő esetre Bíró Dániel. – Hatgyerekes bántalmazott nő volt, jó körülmények között éltek és az apa kifelé azt mutatta, mintacsaládként élnek. Aztán kiderült: éjszakánként az apa a család terroristája és olyan jellegű kéréseket fogalmazott meg az anyával szemben, amelyeket ha az asszony nem teljesített, a férfi erőszakkal elvette. Néha büntetésből a gyerekeknek is nézni kellett az erőszakot.

Ilyenkor felmerül a pszichiátriai betegség jelenléte, tette hozzá a Borostyánvirág Anyaotthon intézményvezető-helyettese. De a kilépés nehézsége szempontjából mindegy, hogy beteg -e a bántalmazó. S, ha gyerek is hallja, vagy látja a bántalmazást, ő is bántalmazottá válik. Azonban a szakemberek tapasztalata az, hogy az esetek többségében őt is megverik, vagy kiabál vele az erőszakos családtag.

Az Ökumenikus Segélyszervezet nagy figyelmet fordít a prevencióra, s nemrégiben egy felmérést is készített 12 ezer megkérdezett nő segítségével. Arra voltak kíváncsiak, miként vélekednek a hölgyek a családon belüli agresszióról. A többség szerint a bántalmazásban érintett családok mértéke 20 és 60 százalékra tehető. Nem is járnak olyan messze a valóságtól a válaszolók, hiszen habár pontosan statisztika nincs erről, a téma kutatói szerint a magyar női lakosság 20 százaléka már átélt ilyen jellegű erőszakot.

Meghökkentő adat, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet felmérésében válaszolók negyede ismer olyat, aki bántalmazó kapcsolatban él. S többségük úgy véli, ha szomszédja bántalmazó kapcsolatban élne, akkor beszélne az áldozattal, s akár rendőrt is hívnának, a bántalmazóval már csak kevesen vállalkoznának erre.

Pedig a szakemberek szerint, arra is nagy szükség volna, hogy az erőszakot elkövetőkkel is szakszerűen foglalkoznának. Mert például egy agresszív férj a tőle elmenekülő nő után újabb nőkkel is megteheti ezt. Sőt, a tapasztalat az, hogy ez be is következik.