Egy igazán jó csapat is kellett a somogyi mesterhármashoz

– Előbb 2010-ben a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének, majd 2014-ben a megyei kormányhivatal élére kormánymegbízottnak nevezték ki, és 2018 júliusától megerősítették ebben a tisztségében. Hogyan fogadta?

– Amikor az új kormány letette az esküt, és a kormánymegbízottak mandátuma lejárt, új kinevezésre volt szükség. A miniszterelnök úr döntése volt, hogy Somogyban én lettem a megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Mindhárom kinevezési okiratomat a miniszterelnök úrtól kaptam, és nem tagadom, hogyne volna megtisztelő az, hogy háromszor is elnyertem a bizalmat. Ehhez természetesen szükség volt arra, hogy a megyei közigazgatással kapcsolatban állókkal jó együttműködést alakítsak ki. Ebbe tartoznak államhatalmi szervek képviselői, az országgyűlési képviselők, és a megye településeinek mind a 246 polgármestere. Velük napi kapcsolatban állva azt éreztem, hogy elnyertem a támogatásukat.

– Ezek után mi lehet a legfontosabb feladata?

– A megyei védelmi bizottság elnökeként napi kapcsolatban vagyok a katasztrófavédelemmel, a rendőrséggel, a honvédséggel. Ez az együttműködés azt a célt szolgálja, hogy minél jobban dolgozhassunk együtt a közért. A védelmi igazgatást kiemelten fontosnak tartom a magyar, köztük a somogyi emberek biztonsága érdekében, amelyet a kormány is elsődleges céljának tart. Ebben szándékozom még aktívabban részt venni.

– Hogy látja a gigahivatalnak is mondható kormányhivatal mai helyzetét?

– A közigazgatást közszolgáltatásnak fogjuk fel. 1359 munkatársunk van jelenleg. Rendkívül sok területen működünk azért, hogy elégedettek legyenek az ügyfelek és a cégek. A humanitárius szempont mellett ez fontos gazdasági érdek is. Ha hamarabb elintézünk egy ügyet, vagyis kevesebb a bürokrácia, akkor a vállalkozó nem a hivatalokat járja, hanem többet tud dolgozni, ami segíti a gazdaság fejlődését, javítja az ország versenyképességét. Ezért amikor tehetjük, úgy értelmezzük a jogszabályokat, hogy az az ügyfélre nézve legyen kedvező.

– Sok változást megélt már a kormányhivatal.

– A hivatal felépítése 2010 óta többször változott, és ezután sem áll meg, mert az életkörülmények változásához alkalmazkodnunk kell. Célunk, hogy minél közelebb kerüljön az ügyintézés az ügyfelekhez. A járási hivatalokban 944-en dolgoznak, 415-en a megyei szervezetrendszerben. Fontos szakmai feladatokat látnak el. Az agrár- és vidékfejlesztési támogató főosztályon több tízmilliárd forintos agrártámogatások kifizetését intézik. Ott csak 48-an dolgoznak, de 16 ezer somogyi gazda léte függ attól, hogy jól végzik-e a munkájukat. Kormányablak 14 van a megyében, ezeket a valamikori okmányirodákat XXI. századi technikához alakítottuk. Bennük 2600 hatáskört intéznek vagy azonnal, vagy továbbítják az ügyeket, hogy ne az ügyfél vándoroljon, hanem az iratok. Hogy lássuk a nagyságrendeket: a kormányhivatal 107 épületben működik és 140 személygépkocsink van. De sokat tudunk megtakarítani például azon, hogy egy diszpécserszolgálattal összehangoljuk az autók mozgását.

– 2016-ban a helyi képviselő-testület az Öreglak díszpolgára címet adományozta nekem. Van pár kitüntetésem, nem rangsorolom őket, de ha egy kistelepülés közössége adja, ahol mindent tudnak a másikról, akkor az nagy megtiszteltetés. Kaposváron születtem, csak Somogyban éltem és dolgoztam, sehol máshol, és ha rajtam múlik, ez így is marad. Jegyzőként 17 évig dolgoztam Öreglakon. Ezalatt nem volt olyan helyi civil szervezet, amelynek ne lettem volna a tagja a polgárőrségtől az önkéntes tűzoltó egyesületig. Az utóbbiban 25 éven át dolgozom. A sportegyesület elnöke voltam sokáig, ebben az időszakban érte el az öreglaki labdarúgás a legnagyobb sikereit.

– Öreglakról vezetett az út a kormányhivatalig?

– A jegyzői munkámat ismerve kaptam felkérést az akkori megyei közgyűlési elnöktől, Gelencsér Attilától. Ezután a megyei önkormányzat stratégiai főosztályán lettem főosztályvezető. A turisztikától a nemzetközi kapcsolatokon át a területfejlesztésig és a környezetvédelemig sok egymástól eltérő terület tartozott ide. Így sok tapasztalatot szereztem. Bár a korabeli megyei közgyűlésben nem volt jobboldali többség, mégis egyhangú szavazással választottak aljegyzővé. Az akkori főjegyző Vörös Tamás helyetteseként dolgoztam. Az életem nagy részét az önkormányzati szférában éltem le, ezért találnak meg a mai napig a polgármesterek és jegyzők a gondjukkal, sokakat közülük a rendszerváltás óta ismerek és tisztelek. A kormánymegbízotti tisztséghez volt kellő szakmai alapom. Senkinek nem adok olyan feladatot, amiről ne gondolnám, hogy meg lehet csinálni. Ezt csak az tudja, aki végigjárta a lépcsőfokokat, egészen 1982-től kezdve, amikor a somogyvári tanácsnál kezdtem gyakornokként.

– A labdarúgás végigkíséri az életét.

– Hetente egyszer focizom a munkatársakkal és barátokkal, ha tehetem, mellette futok és kerékpározom időnként. Azonban 55 évesen az ízületekre és izmokra vigyázni kell, de szerencsére a komolyabb sérülések még elkerültek. A megyei labdarúgó szövetség elnökségi tagja vagyok évek óta. Az új hobbim a vadászat, a természetben kikapcsolódom. Nekem nem a vad elejtése a fontos, hanem az oda vezető út.

– A családjáról keveset tudunk.

– Harminckét éve vagyok házas, a feleségem ügyvédként dolgozik Kaposváron és Balatonbogláron. Látom, hogy mennyit küzd az ügyfeleiért lelkiismeretesen. Büszke vagyok a két nagyfiamra. Attila 27 éves, külkereskedelmi főiskolán szerzett első diplomát. Mesterképzésen Dániában tanult, és a sanghaji egyetemen végzett egy szemesztert. Angolul anyanyelvi szinten, spanyolul kiválóan beszél, és van kínai nyelvvizsgája is. Budapesten egy svájci nemzetközi cég pénzügyi részlegén dolgozik pénzügyi elemzőként. Kisebbik fiam, Bálint 20 éves, és a jogászi hagyományokat viszi tovább a családban. Az ELTE állam- és jogtudományi karának harmadéves hallgatója. Jó eredményeket ér el. Én summa cum laude végeztem a jogon, de ötször annyi energiával, mint ő. Érzem benne a tehetséget, de még nem tudom, hogy hol kamatoztatja. Neki az a fontos, hogy segítsen másokon. A két fiam soha nem engedte meg, hogy bármiben segítsek nekik, mindent a maguk erejéből akarnak elérni. Örülök, hogy sikerült így nevelni őket.

– A labdarúgó-világbajnokságot nézte?

– Baráti társaságban néztem az elődöntőt, valamennyien a horvátoknak szurkoltunk. Nemcsak azért, mert szomszéd ország, és sok szállal kötődünk hozzájuk, hanem a csapatuk mentalitása miatt. Az elődöntőn Modric egy labdáért levágott egy 30 méteres sprintet akkor is, amikor ennek már nem volt jelentősége. Csapatjáték közben küzdeni kell. A sportpályán senki sem színlelhet, ott megismerheti az ember a másikat. Aki ott hajt, hajt az életben is.

– A közigazgatásban is hajtani kell?

– A kinevezésemkor a miniszterelnök úr azt nyilatkozta, hogy a területi közigazgatás a magyar közigazgatás legjobban működő szervezeti egysége. Szinte a születése pillanatától kezdve a haláláig találkozik az ember a közigazgatással. A sportpéldánál maradva az a jó, ha úgy dolgozunk, mint a jó játékvezető. Az a jó bíró, akit észre sem vesznek, hogy a pályán van. A közigazgatás is így működik: az emberek természetesnek veszik, hogy ott vagyunk és dolgozunk. Azt kérem a kollégáktól, törekedjenek rá, hogy az ügyfél elégedetten távozzon a hivatalból. Még akkor is, ha nem tudtuk teljesíteni, amit kért, de lássa rajtunk, hogy az égvilágon mindent megteszünk azért, hogy az adott lehetőségeken belül segítsünk neki. Ha ezt érezni fogja rajtunk, akkor elégedett lesz, még akkor is, ha a konkrét ügyben nem teljesíthető minden kérése. Megalázni az embereket nem szabad, ezt nagyobb hibának tekintem annál, ha valaki egy jogszabályt eltéveszt vagy tévesen alkalmaz. Az lehet bocsánatos bűn, de ha valaki nem tiszteli az ügyfeleket, akkor egy másik munkahelyet kell keresnie, mert a közigazgatás nem neki való.