Bogdán László: a cigányság képes változni

Mélyszegénységben nőtt fel, ahogy mondja, nem volt ismeretlen számára sem a tetű, sem a rüh és volt, hogy a dögkútból evett. Mindennapos küzdelmet folytatott az éhezéssel. Nem szégyelli, nem akarja kitörölni gyerekkorát, de motiválja, hogy ne így éljen felnőttként. Szerinte a múltat be kell vallani, a jövőt kell erősíteni. Azt mondta: ha tizenöt évvel ezelőtt lett volna Top 10 bűncselekményekkel legfertőzöttebb település cím, akkor az élmezőnyben végeztek volna.

A Belügyminisztérium honlapján a legveszélyesebb települések között ott volt a Baranya megyei falu, évente majdnem minden napra jutott lopás, rablás. Bogdán László tizenkét éve nemcsak igazgatja a négyszáz lelkes Cserdit, hanem teljesen megváltoztatta a benne élőkkel együtt.

– Cserdiben megszűntek a bűncselekmények, a falu lakói dolgoznak, a település megszépült. Hogy érte el ezt a változást?

– Egy gyereknek repedt volt a szája az éhségtől, így született meg a változás – felelte Bogdán László. – Nem tudom mérföldkőnek mondható-e, ez most divatos szó, de szerintem csak arra sarkallt, hogy szálljak le a földre és ne lebegjek felette.

– Országos hírnevet a cigány fiatalokat a börtönök világával megismertető „köcsögmentesítő” programja hozott.

– Nagy felelősség, hogy az ember képes legyen egy generációt, egy falut megváltoztatni, de ma már nem ez a fontos. Azt gondolom, az emberek lelkével kell többet foglalkozni, új igényeket kell teremteni nekik, amik új szokássá válnak. Nem a tyúk lopása a főszereplő napjainkban, hanem a tanulás, a munka, a kreativitás. A gyerekek nem hagyják ott a falut, az általános iskolát, sok a középiskolás diákunk, sőt többen egyetemen is tanulnak. Rendőr és orvostanhallgató is van köztük.

– Elégedett, vagy az lesz-e valaha?

– Nagy öröm számomra, hogy a kezdeti kilencvenhat helyett a közmunka programba már csak huszonnyolcan vannak, a többiek el tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon – hangsúlyozta Bogdán László. – Bő egy év alatt huszonegy autót vásároltak Cserdiben és ugyanennyi jogosítványt is szereztek.

– Az önkormányzati kertben megtermelt zöldségekből mindig jut a rászorulóknak?

– Sohasem mondunk le arról, hogy adjunk, csak az tud adni, akinek van. Áprilistól szeptemberig nekünk mindig van. Nem akarnak a cserdiek egy tál pörköltes emberek lenni, többnek érzik magukat annál, hogy ezeket a címkéket, stigmákat rájuk akasszuk. Szeretném, ha ezt levetkőznék. Most épül egy logisztikai központunk, mi fogjuk ellátni a budapesti éttermeket zöldségekkel. Hűtőkocsival felszállítjuk a primőr terményeket, szóval tovább kell lépni.

– Mi a helyzet a skatulyákkal?

– Ha valaki azt mondja, hogy a cigányok csak bazseválni tudnak, meg kosarat fonni, az az ember be van ragadva az iszapba, nem képes azt látni, hogy a cigányság képes változni, de ahhoz kell a magyar többségi társadalom fogadókészsége. Összeütköztetjük a cigányt a migránssal. Nagy hiba ez, mert a cigányság nyolcszáz éve itt él. El kell dönteni, hogy velem mit akarnak, mi vagyok én, közelről cigány, messziről meg ember, ezeket le kell tisztázni.

– Mennyire tartja magát kemény településvezetőnek?

– Továbbra is – ha kell erélyesen –, de megkövetelem a precíz munkát a földeken. Szükség van a számonkérésre és ha kell, én is beállok. Pénzből mindenki tud építeni, de új morált, hitet pénz nélkül adni sokkal nehezebb. Nyilván a cigányságnak van egy nagyon fontos feladata. Szembe kell nézni azokkal a címkékkel, amit mi ragasztunk először magunkra és aztán csodálkozunk, ha beintenek nekünk. Szembe kell mennünk azzal a hülyeséggel, amit az országos cigány politika hirdet, nekem ez a feladatom. Én nem egyszerű polgi vagyok, akinek csak az a feladata, hogy igazgassa települését. A Jó Isten abban segít most, hogy a problémákra felhívjam a figyelmüket és bátorítsam őket, mert a rejtett vélemény cinkossá tesz, ezt kell feloldani.

– Soha nem fáradt el, nem akarta feladni?

– Valahogy azt érzem, nagyobb teret kap egy épület megépítése, mint egy ember problémáinak megismerése, kielemzése és megoldása. Nekem nem tégláról téglára kell építkeznem, hanem problémáról problémára haladnom, hogy levegyem az emberek válláról. Hiszem, hogy képes vagyok ezeket megoldani. Nincs okom panaszkodni, még ha különböző sérülések, kritikák is érnek. Kit érdekel, mi változik? Én? Ha leköpnek, letörlöm.

Az Év embere, az Év hőse

Bogdán László 1974-ben született, nyolc általánost végzett a Bükkösdi Általános Iskolában. Udvarosként kezdett, majd monitorokat pakolt, a későbbiekben termelési igazgató lett egy könnyű elektronikai üzemben. 2002-ben lett Cserdi képviselője, majd 2006-ban megválasztották polgármesternek. 2010 óta főállásban végzi ezt a tevékenységet. 2009-ben a Reader's Digest magazin az Év hősének választotta, 2013-ban Az Év embere címet nyerte el Baranya megyében. 2015-ben pedig a Civil Becsületrendet kapta, 2015-2020 között Magyarország tehetséggondozó nagykövete.

Szabadidejében szeret blues, jazz és country zenét hallgatni és szívesen foglalkozik két kutyájával. Most azon dolgozik, hogy mielőbb elkészüljön hűtőházuk, innen pedig a budapesti éttermekbe vinnék primőr zöldségeiket. Tervei között szerepel egy konzerv üzem létrehozása is. Szerinte 2019 áttörés lesz, szeretne betörni a piacra a cigány lecsóval és a romburgerrel.