Szürkemarha-borjak születtek a nemzeti park felújított telepén

Összesen mintegy 600 állat telel a nemzeti park drávaszentesi telepén. Sok hucul ló, kecske, és szamár mellett 200 rackajuh és 100 szürkemarha él a telepen. Mintegy 80-90 kisborjú születését várják a télen, aztán tavasszal kihajtják majd a marhákat a drávaszentesi, a rackákat pedig a darányi legelőkre.

– Az állatok a téli szálláshelyeiken pihennek, s téli takarmányozást kapnak, mert ez az ellési időszak – mondta Horváth Zoltán tájegységvezető. – Ezen őshonos állatfajtáknál az évi egyszeri ivarzás a télre esik. Ilyenkor az anyaállat mellett tartózkodik a szaporulat, majd a szoptatás végén a tejről átállnak az utódok a szénára, tavasszal pedig megerősödnek a legelők friss füvén, ahová az anyaállattal együtt hajtják ki. Ma ez már csak az őshonos állatokra jellemző, mert a húsukért tartott fajtákat egész évben takarmányozzák, az ellési ciklusuk eltolódik: előfordul, hogy a bárány ősszel születik, ha karácsonyra akarják felnevelni.

Az állattartás a természetvédelem szempontjából is döntő fontosságú, magyarázta Horváth Zoltán. A trágya nyomán a gyepes élőhelyen megjelennek a virágzó növények, a rovarok, majd az énekes és a ragadozó madarak. Nő a fajgazdagság, erősödik az állomány és új fajok megjelenése is várható.

Az állattartó telep fejlesztése több éves előkészület után egy pályázat elnyerésével valósult meg 187 millió forintos uniós forrásból. Új épületek készültek, a régieket felújították. Szociális épületet adtak át, öltözővel és vizesblokkal, és egy gépszínt. A juhhodályon tetőt és nyílászárókat cseréltek.

Szilárd burkolatú utakat alakítottak ki, és a vízelvezetést is megoldották, mert nagy esők idején nem lehetett a telepet megközelíteni. A szürkemarhák nagyobb, beton padozatú féltetőt kaptak, ahová behúzódva könnyebben átvészelhetik az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülményeket, például a januári ónos esőket.