interjú

2020.01.04. 15:30

A gyerekek hozzák helyre majd azt, amit a felnőttek elrontottak

A Csukás Színház sikere abban áll, hogy különös csodát művel: kilenc éve elcsábítja a gyerekeket a képernyő elől, s nemcsak a kicsik, hanem a felnőttek is boldogabban nézik az itt bemutatott produkciókat, mint a televíziót.

Lőrincz Sándor

Csukás István a Nemzet Mûvésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar költõ, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Fotó: Polyak Attila

Ezt a színház névadója, Csukás István Kossuth- és Prima Primissima-díjas író, költő, Balatonszárszó díszpolgára mondta, hozzátéve azt is: már a színház létrehozása is csodaszámba ment, hiszen a korábbi polgármester, Dorogi Sándor és csapata nem hagyta, hogy az enyészeté legyen a használaton kívüli, egykori szabadtéri kertmozi.

– Amikor keresztapa lettem, elkezdtem magam is támogatókat szerezni, ám nem sok sikerrel – mesélte Csukás István, aki nyolcvan felett is aktív, forgatókönyveket ír, színházak játsszák darabjait. – Aztán rájöttem, nem kell mindig a mannát várni, helyben is születhet csoda. Többnyire Szárszó lakossága adta össze a rávalót; úgynevezett páholyjegyeket árultak, amelyeket helybeliek, nyaralótulajdonosok, vállalkozók vásároltak meg, s az ebből származó bevételből megnyithatta kapuit, és már a kezdetkor is színvonalas előadásoknak tapsolhatott a közönség. A szárszóiak szerencsére most is magukénak érzik színházukat, büszkék rá, és a visszatérő nyaralók jelentős hányada a színházi programkínálatért tölti a szabadságát Balatonszárszón. Azt remélem, hogy ez így is marad, hiszen mindig telt házas előadásaink voltak, és rendszeresen kellett pótszékeket is elhelyezni a nézőtéren.

– Hírlik, hogy a jól felépített, bejáratott színház kapcsán hamarosan más arathatja majd a babért...

– Engem hivatalosan eddig még senki nem keresett meg a tekintetben, hogy az újonnan alakult önkormányzatnak milyen, színházzal kapcsolatos tervei vannak, és milyen érdekek állnak a háttérben. Igaz, nem vagyok tulajdonos, csak szellemi közreműködő, de – mi sem természetesebb –, nekem is szívügyem a nevemet viselő színház. Ezért mindenképpen ragaszkodom az eddigi színvonalhoz, amely meghozta a népszerűséget, s amit érdemes kihasználni, de ha azt érzékelem, hogy nem teljesül ebbéli óhajom, végső esetben visszautasítom a további keresztapaságot. Jelen esetben a cél nem lehet a profitszerzés. Ne reméljen senki a gyerekek jegyeiből hasznot! Már annak örülni kell, ha önfinanszírozhatóvá válik a színház.

– A múlt nyáron nem nagyon láttuk sétálni Szárszón, pedig korábban kétlaki életet élt. Nem maradt ideje pihenésre? A Süsü folytatása rabolta el szabadidejét?

– Igen, muszáj volt dolgozni, hogy időben elkészüljek vele, így csak öt napot tölthettem kedves pihenőhelyemen, amelyet második otthonomnak tekintek. Már gyerekkoromban közel állt szívemhez a gondolat: olyan helyen lakni, ahol nap mint nap legalább egy mosolyt cserélhetünk az ott élőkkel. Szárszó ilyen hely. Emberléptékű, csendes, hangulatos település, ahol már az első pillanattól kezdve fogadták a köszönésemet. A Süsü folytatása, amelynek történeteit a korábbiaknál „modernebb” környezetbe, az űrbe helyeztem, Budapesten íródott, s a közelmúltban leadtam a kéziratot, ugyanis még 2018 őszén azzal keresett meg a televízió egyik új vezetője, nincs-e kedvem folytatni Süsü történetét. Dehogynem! – feleltem neki nyomban, s így trilógiává terebélyesedett a mesefolyam. Tizenhárom forgatókönyvet írtam meg az elmúlt esztendőben, és a trilógia harmadik részében – nem úgy mint a korábbiakban – abszolút gyerekhősök lesznek, hiszen a gyerekekre vár a világ, az ő dolguk, hogy rendbe hozzák, amit a felnőttek elrontottak.

– Mikor kezdődik a forgatás?

– Hamarosan, ez már a szervezés dolga. Már megvan a zeneszerző, a bábtervező személye is, de nem szeretném elárulni, mint ahogy a szereplők névsorát sem. Egy azonban bizonyos: Bodrogi Gyula kihagyhatatlan, így a harmadik részben is kap szerepet.

– Gondolom, folyamatosan figyelemmel kíséri majd a felvételeket.

– Szeretnék ott lenni valamennyin, és az utómunkálatokat is követem majd, de semmibe nem szólok bele. Maradjon mindenki a kaptafánál. Íróként én is elvárom, hogy a munkámba se szóljon bele senki.

– A szintén Kossuth-díjas költő, a vései születésű, Pécsett élő Bertók László – ki ugyancsak túl van a nyolcvanon – művészi ars poeticájában azt vallja: az író addig él, amíg ír. Ön hogy van az alkotással?

– Mély tiszteletem Bertók Laci gondolatainak, s most, hogy idézte őt, tulajdonképpen én is így érzem. Alkotni szeretnék mindaddig, amíg az Isten lélegezni enged. Tele vagyok tervekkel, és szerencsére a színházak is felfigyeltek rám. Színdarabjaimat sorra mutatják be, de ezeken kívül gyakran írok verseket is. Az Istentől semmi mást nem kérek, csak még egy kis időt.Annyi tervem van...

Az ország jobbik fele szereti

Az ország egyik legismertebb meseírója azt vallja: mindig törekedni kell a derűre és beszélni is derűsen kell a világról. Nem hagyhatjuk, hogy elfeledkezzenek a gyerekekről, akik okosabbak, elevenebbek, életképesebbek és ravaszabbak, mint a felnőttek. Nem véletlenül mondta a Prima Primissima díj átvételekor a Süsü írója: Nehéz óráimban mindig örömmel gondolok arra, hogy engem végül is a fél ország ismer és szeret, mégpedig az ország jobbik fele. A gyerekek.

Süsü az űrben

Űrbéli utazásra indulnak a főszereplők, s egy felrobbant bolygó lakóit, darabjait újra egyesítik. A robbanást az állandó veszekedés okozta. A két hőst királyuknak választják a bolygón élők, s mivel ketten vannak, egyikük egyik nap, másikuk másik nap uralkodik majd, vasárnap pedig szünnapot tartanak.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában