történelem

2020.03.16. 09:00

Veszprém megyében születtek, Somogyban haltak a siófokiak

„Telek eladó” – olvasható Siófok déli kapujában, Kiliti városrészben, a Szekszárdról jövő 65-ös út mellett. A kerítés mögött impozáns, három évszázadot látott klasszicista épület, a veszprémi káptalan egykori magtára áll. Az egykori falu központjában pedig magára hagyva, az év eleje óta tetejétől megfosztva a Tiszttartóház, egy szebb napokat látott késő barokk kúria.

Bakos Péter

Bár civil szervezetekben dúskál a város, egyik közülük a „Kilitiért”, másik a „Siófokért”, harmadik a „Becsülettel Siófokért” jelszót tűzte zászlajára, mégsincs közöttük olyan, amelyik ténylegesen azon fáradozna, hogy megmentse Siófok múltjának e fontos emlékeit.

Még nem volt meg a siófoki Víztorony, Siófok újdonsült jelképe, amikor a kiliti Magtár már állt. Sőt, Siófok csak egy kicsiny halászfalu volt a Sió bal partján, eredetileg Veszprém vármegyében. Ám temetője a túlparton, Somogyban volt. Ezért mondták a régiek, hogy a siófokiak Veszprémben születnek, de Somogyban halnak. És ezért adóztak a fokiak kétfelé: személyük után Veszprémnek, a Sió másik oldalán elterülő javaik után pedig Somogynak. A Granárium-dombon fekvő ősi temetőnek azóta hűlt helye, azt a régi sírkövekkel együtt felszámolták. A siófokiak közül sokan emlékeznek még rá, és fájlalják a kegyeleti hely hiányát.

Kiliti, ellentétben Siófokkal, nagyközség volt, Somogy vármegye északkeleti csücskében az utolsó település. Határa északon a Balaton partjáig nyúlt. A birtokos a török hódoltság után a római katolikus egyház lett, a veszprémi káptalannak itt uradalmi központja létesült. Ennek egyik emléke a kiliti Magtár.

Az 1856-ban szerkesztett II. katonai felmérés már jelöli az épületet más majorsági épületekkel és gémeskúttal együtt. A Magtár tehát közel egyidős a magyar nyelv államnyelvvé válásával. 1844-ben történt ugyanis, hogy az államigazgatás nyelve a latin helyett a magyar lett. A Magtár továbbá egyidősnek tekinthető a magyar kultúra egyik legfőbb szentélyével, az 1837 és 1847 között felépült Magyar Nemzeti Múzeummal is. A Magtár lenyomata a magyar történelem egyik fejlődő időszakának, az 1825 és 1848 közötti reformkornak. Nem lehet kérdés tehát a Magtár megőrzése és észszerű hasznosítása, például a 21. század kívánalmainak megfelelő múzeummá alakítása.

Már a szovjet csapatok betörésének és ezen az úton – az egykori Vörös Hadsereg útján – történő vonulásának éveibe, 1944–45-be visz minket egy személyes történet. Fenyő Ottótól hallottuk, hogy ő gyerekként jutott be a Magtárba az itt húzódó frontvonalnak „köszönhetően”, és itt szívta el élete első, saját maga által sodort szivarját az épületben szárított hatalmas dohánylevelek között.

Léner József híres töreki fafaragó szomorú története is a Magtárhoz kapcsolódik, amelyet a lányától hallottunk. Ő tetőcserepet hozott a Magtártól a töreki haranglábra. A szekéren hazafelé menet azonban elaludt, a pipájából kihulló parázs a nadrágját meggyújtotta, és a lába megégett. Vajon hányan emlékeznek még Töreki fából ácsolt, tájképi értékű haranglábjára, amit az 1990-es évek elején ok nélkül elbontottak?

A Magtár épülete az utóbbi öt évben a siófoki politikai élet szereplőjévé vált. 2015-ben még magam voltam az, aki független képviselőjelöltként elsőként hívtam fel a figyelmet erre az értékes, megőrzendő épületre. Újabban, ha szükséges, a témát egyesek mint valami Jolly Jokert húzzák elő. Így történt ez 2019-ben, amikor hosszú évek tétlensége után Lengyel Róbertnek, Siófok újrázó polgármesterének ismét eszébe jutott, hogy áll a kiliti városrészben valahol egy magtár, amit meg kell menteni. Előhúzta hát a Magtár-kártyát, amiről öt éven át hallgatott. A politikus akkor a tőle megszokott vehemenciával azt is megosztotta fb-oldalán, hogy meg kell tudni, ki a tulajdonos, jóllehet mindenki ismerte a városban. Azóta nem hallottunk a Magtár megmentéséről. A történet pikantériája, hogy a tulajdonos az épület bontására Lengyel Róbert első polgármestersége alatt kapott engedélyt. Bár a hosszú időn át jó állapotban lévő épület a nemtörődömség és érdektelenség dacára az idő vasfogával szemben ellenállónak bizonyult, tetőszerkezete évről évre látványosan, és most már rohamosan romlik. Mindez a város helyi és távolsági buszmegállója mellett, a „kirakatban” történik Siófok imázsaként.

Kiliti másik, a Magtárhoz hasonlóan nem gazdátlan, „csak” gondozatlan épülete az egykori falu központjában álló Tiszt­tartóház, amely a veszprémi káptalan gazdasági intézőjének hét szobás lakása volt egykor. A tiszttartó nagyhatalmú ember volt. Közvetlenül alá tartoztak többek között a gabonatárakat felügyelő kasznárok, a rendet őrző hajdúk, erdészek, továbbá egy írnok. A kancelláriaházban, amely az uradalom irodája volt, még tömlöc is helyt kapott.

Siófok egyik legrégibb, még álló épületéről van szó, amely az 1780-as évek végén már valószínűsíthetően állt. Képviselők és itt lakók a közöny napi rutinjával, szemrebbenés nélkül mennek el a magára hagyott kúria mellett.

Ha ez az épület például Angliában állna, tudom, hogy minden bizonnyal megbecsülnék. Az L-alakú épület udvarra nyíló, csodaszép tornácait kibontanák az idő fogságából és kastélyszállót, munkahelyet és tőkét csinálnának belőle. Visszavarázsolnák udvarának régi pompáját, ahol még ma is él egy öreg tiszafa. Magas téglakerítésének tövében példamutató módon gondozott öko-veteményes és gyümölcsös díszlene. A vidéki, nyugodt hangulatot árasztó kis gazdaságban szabadon sétálna kendermagos tyúk és páva... Ehelyett évtizedek óta hagyják tönkremenni.

A Tiszttartóház egészen a közelmúltig műemlék volt, védelemnek azonban semmi nyomát nem láthattuk. Jelen cikk szerzője az elmúlt években a Somogyi Hírlapban kétszer is felhívta a figyelmet az épület értékességére és a hiányos tetőfedésre. A lokálpatriotizmusát úton-útfélen melldöngetve hangoztató Lengyel Róbert ezeket soha, egyetlen egy alkalommal sem osztotta meg fb-oldalán. A tetőcserepek pótlása pedig csak részben történt meg, a jól látható utcafronton, a nyeregtető udvar felőli oldalán továbbra is akna méretű lyukak tátongtak. A régi városvezetés a tulajdonos varroda tervét nem engedélyezte az épület műemlék voltára hivatkozva. A tulajdonos ezért magára hagyta az épületet, és azt várta, hogy majd összedől, eladni ugyanis nem tudta. A padlástérben a nyitott tető miatt több helyen már kisebb erdő nőtt, ami úgy kezdte emészteni az évszázados téglafalakat, mint a Kisherceg képzeletében a B–612-es számú kisbolygót a majomkenyérfák. Hatékony megoldása ez annak, hogyan tegyünk tönkre egy hosszú távra tervezett, masszív épületet. De a Tiszttartóház nem dőlt össze. Öles falait úgy építették, hogy az akár az ágyúlövéseket is kibírja. Az épület mostanáig lakott része jó állapotban van, mert karbantartották. Kiváló állapotban áll egykorú, bolthajtásos melléképülete is, amelyben az Új Tavasz Mgtsz irodái voltak. Az egykori főutcára néző szárnyat azonban cserbenhagyták, az év eleje óta, immár egy teljes hónapja tető nélkül.

A Tiszttartóház falán márványtábla kellene, hogy hirdesse: „Itt járt Börzsönyi Arnold győri piarista paptanár, régész, Börzsönyi Károly kiliti plébános öccse, aki elsőként számolt be a Kilitin talált pattintott kőeszközökről és Árpád-kori pénzleletről.” Vagy: „Itt járt Jankó János, a Balaton-mellék néprajzának feldolgozója, aki munkáját Kilitiben kezdte meg, napokat töltött a faluban, és lovas szekéren járta a határt, hogy a helyneveket megőrizze a hálás utókornak.” „Itt járt Kuzsinszky Bálint klasszika-archeológus, Aquincum feltárója, a Balaton régészeti emlékeinek összegyűjtője, aki először adott hírt Siófok egyetlen római kori sírkövéről.” „Itt járt Laczkó Dezső, a ságvári ősember telepének egyik feltárója, nem mellesleg a kavicsfogú álteknős ősmaradványának felfedezője, aki Barna Bandi kiliti erdőmérnöknél igen jó kosztot és kvártélyt kapott nem egyszer, délutánonként a Kálvária alatt sétált, és szerzetespap létére imádott a töreki nádasban vadászni.” Nem hirdeti. És keresem, de nem találom a hálás utókort sem… Ezek a személyek bizonyíthatóan átlépték a Tiszttartóház küszöbét. A magyar nemzetnek, a magyar tudománynak olyan rangos, meghatározó alakjai ők, ami a Tiszttartóházat eleve arra rendeli, hogy megőrizzük az utókor számára. A siófok-kiliti Tiszttartóház esetében nem egyszerűen helyi értékről, hanem nemzeti értékről van szó.

 

Városháza: Jelenleg mindkét épület magántulajdonban van

A siófoki városházán azt közölték lapunkkal: mindkét épület magántulajdonban van, és jelenleg egyik sincs védettség alá helyezve. A Béke téri volt Tiszttartó ház műemléki védettséget élvezett egykor, de nem az épületére, hanem kizárólag a római kori kőtáblájára vonatkozóan. Ezt a táblát a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársai évekig vizsgálták és restaurálták is, majd a város megmentette és 2006 óta a Galérius Fürdő dísze. A tábla áthelyezését követően a műemléki védettség megszűnt. Információik szerint a jelenlegi épületet tulajdonosa szerette volna az eredeti formáját megőrizve felújítani, de mivel az roppant költséges lenne, kivitelezői javaslatra várhatóan az elbontás mellett döntenek. A régi magtár a 2005-ös településképi rendelet megújítását követően a 2016-os értékvédelmi rendeletbe már nem került be, így a 2018-as településképi rendeletben sem hozták fel újra. Ennek az az oka, hogy tartószerkezeti szakértő korábban életveszélyesnek minősítette. Ezért kerülhetett sor arra, hogy nem vették fel újból a listára. A város polgármestere még 2019 közepén kötelezte a tulajdonost az ingatlan egyes részeinek helyrehozatalára. A korábbi mintegy 20 feletti siófoki védett épületszám a legutóbbi rendelet-módosítással jelentősen megnőtt, a lista kibővült: jelenleg 120 helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épülete van a városnak, közülük 6 található Kilitiben. Helyi védelem alatt álló műalkotásból 47-et tartanak számon, helyi védett emlékművek, emléktáblák, kegyhelyek és egyéb egyedi értékek közül 19-et. Ezeken kívül 3 műemléki környezetben összesen 4 műemléki épületük van, melyből 2 a Kiliti városrész területén áll.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában