Egy élet margójára

Lulu Wang nem titkoltan saját életéből merítette az ihletet legújabb filmjéhez, ugyanis a rendezőnő Pekingből származó amerikai, akárcsak a történet főszereplője, Billi (Awkwafina). Billi Amerikába költözött szüleivel kiskorában, de azóta is folyamatosan tartja a kapcsolatot Kínában élő nagymamájával. Amikor a család megtudja, hogy a nagymama, Nai Nai (Shuzhen Zhao) rákos beteg, a szélrózsa minden irányából hazatérnek. A kínai szokások szerint, nem mondják el a betegnek, hogy haldoklik, ezért egy gyors esküvőt improvizálnak indokként, hogy el tudjanak búcsúzni szerettüktől, és ez szüli a film központi dilemmáját.

Az alkotás folyamatosan visszatér eredeti kérdéséhez, hogy vajon etikus-e vagy inkább csak kényelmi kérdés a saját szempontunkból, titkolni a haldoklónak a saját állapotát. Vajon jó hazugság-e vagy csak gyávaság?

A film személyes hangneme a rendezőnő és főszereplője közti párhuzam okozza, őszintén beszél a gyász folyamatáról, feldolgozásáról és a gyökerekhez való visszatérés küzdelméről.

Azonban a komoly témája ellenére a film egy könnyed hangulatot választott magának, nem kíván mézes-mázos vagy könnyfacsaró klisékkel operálni, inkább egy komikusabb stílusban meséli el a cselekményt. Nai Nai egy igen szerethető, konokul a boldogsághoz és az élethez ragaszkodó öreg hölgy, a családját helyezi előtérbe és ezért mindent elkövet, hogy a rögtönzött esküvő minél jobban sikerüljön. Szoros a kapcsolata Billi-vel, aggódik érte és nehéz számukra az elválás.

Folyamatosan szembeállítja a film Amerikát és Kínát egymással, szokásaikat, társadalmi berendezkedésüket, sőt még vallásukat is. Különböző álláspontok hangzanak el a szülőföld elhagyása mellett és ellen is, ebben a vitában nem kíván a film álláspontot vállalni, egyénileg minden szereplő máshogyan dolgozza fel ezt a fajta szemléletet. Ahogyan Billi is mondta a kérdezősködő kínai portásnak: “különbözőek”.

Nem akar sok témát, vitát felölelni a film, ezeket a diskurzusokat gyorsan és könnyedén kezeli. Elgondolkoztatja nézőjét, anélkül, hogy megterhelné és nem kívánja érzelmileg manipulálni a befogadót, sőt szórakoztatni kívánja azt, miközben oktatja és egy érzelmi utazásra invitálja.