Az édesapa kincseivel érkeztek az egykori osztályfőnök házába

Az irodalmi relikviákat csak bemutatni hozták a hozzáértőknek, szabadkozott a pár. A férfi édesapja mindet nagy becsben tartotta és az unokáira hagyta örökül, ezért nem válnának meg végleg tőlük. A könyveket és fényképeket nagy érdeklődéssel szemlélte Halász Lászlóné könyvtáros, az emlékház vezetője.

– Édesapám 1939-ben lett a Somssich gimnáziumban induló osztály tanulója – mesélte Rácz Péter – Az ország másik feléből, Nagykállóból fogadták be a kaposvári MÁV internátusba 11 éves korában, és ott élt négy évig félárva gyermekként. Az osztálytársai 37-en voltak, de 1943-ban a második világháború szétszakította a közösséget. Tízen elhagyták a gimnáziumot, apámat is hazavitte a nagymamám Nagykállóra.

Rácz Lajosnak sok barátja lett Somogyban, a padtársa volt Fodor András, Kossuth-díjas költő. Az osztályba járt még Keményfi Béla, aki később könyvet írt arról, hogy leventeként hogyan hurcolták a sarkkörön túli gulágba a szovjetek, és Sáringer Gyula, egykori keszthelyi parlamenti képviselő. Évfolyamtársuk volt Boross Péter, a rendszerváltás utáni második miniszterelnök. Lajos bácsi fia, Péter később rendszeresen elkísérte az érettségi találkozókra az édesapját és fotózott. Így örökítette meg az egykori osztályfőnököt, Takáts Gyulát is. Rácz Lajos egy karcagi téesz vezetésében dolgozott, és 2016-ban távozott az élők sorából, de az élete végéig büszke volt arra, hogy ilyen tanárai és osztálytársai voltak. Gyűjtötte a könyveiket, és sokat mesélt a kaposvári ifjúsága éveiről az unokáinak.

Még csak bejelentkezéssel látogatható

Az emlékház állandó nyitvatartása még nem megoldott, mert főként csoportok látogatására építenek, ám az épület alapterülete nem olyan nagy, hogy biztonságosan fogadjanak nagyobb számú vendéget a vírus idején. Ezért jelenleg csak bejelentkezéssel lehet érkezni. Ahogy a korlátozások feloldódtak, újra jönnek a látogatók, évente több ezer vendéget fogadnak, főként iskolás csoportokat, de még nem tudják, hogy mennyire esik vissza a látogatók száma az idén a vírus miatt.

A kötetek kilencven százaléka dedikált

Ritkaság, hogy egy költő a városára hagyja otthonát, ahogy Takáts Gyula tette. Az épület az önkormányzat tulajdona, és a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság kezeli. A költő végakarata szerint az olvasók, a művészetbarátok számára áll rendelkezésre a ház. Az eredeti berendezési tárgyak egykor Takáts Gyulát szolgálták, különös értéket képvisel folyóirat-gyűjteménye és az ötezer kötetes könyvtára, amelyben a könyvek 90 százaléka dedikált.