A karádi motívumok között tulipános, szíves, sőt pacalos minta is létezik

Az asszonyokat nem csak a hímzés szeretete, hanem a lokálpatriotizmus is összetartja. Abban is hasonló a szemléletük, hogy valamennyien fontosnak tartják a közösséget és az aktív közösségi életet, életkortól függetlenül.

Azt mondták: nagy öröm valamennyiük számára, hogy a csoport két tagja is népi iparművésszé vált, és korábban Szekeres Lajosné is megkapta ezt a kitüntető címet. – Óriási siker ez a közösségnek és a karádi hímzés ügyének is – mondta lapunknak Szukits Sándorné, a hímzőkör szervezője, Karád friss díszpolgára.

A karádi hímzés szépsége az egyszerűségében rejlik, állítja. Visszafogott a színhasználat, a fehér alapon fehér hímzés többnyire levelekből és lyukakból tevődik össze, s ezeknek különböző változatai adják a klasszikus karádi motívumokat. Tulipános, szíves, korsós, sőt még pacalos minta is létezik, de használnak vízfolyásos vagy „ómás” (almás) öltést is.

A legújabb karádi díszpolgár azt is elmondta szombaton, hogy a hímzőkörben tízen–tizenketten tevékenykednek már egyesületi formában, és nyaranta is gyakran összejönnek, a téli estéket pedig rendszeresen hímzéssel töltik.

Budapesten a Hagyományok házában is kiállították már munkáikat a járvány előtt a karádi asszonyok, amikor Somogy bemutatkozott a fővárosban. Rendszeresen részt vettek a megyei és az országos értéknapokon, mindenütt képviselve a megyét és falujukat a karádi hímzéssel.

Karádi hímzés a Hazahúzóban

A Hazahúzó című műsorban is szerepeltek már, és az Art sacra programsorozaton, vagyis a nyitott templomok napján is helyet kaptak. Karádra jellemző, hogy a templomi oltárterítő és a miseruhák is helyi hímzéssel díszítettek. Egy 60 tagú zarándokcsoportot várnak Csurgóról, nekik is bemutatót tartanak a hímzésből, és mini kiállítást rendeznek a művelődési házban.

Fotó: Kovács Tibor