Irodalomtörténet

2022.03.26. 08:43

Orosz kémnek állították be Petőfit, nem is szavaztak rá

Nagy szükség volt már arra, hogy olyan irodalomtörténeti mű szülessen, amelyet nem leng be az akadémikus unalom, mégsem megy le bulvárba. Milbacher Róbert Legendahántás című könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma legújabb eredményeit, még azon az áron is, ha le kell számolni néhány, a köztudatban meggyökeresedett közkeletű tévedéssel.

Kovács Gábor

Az 50+1 legendát felvonultató könyvével Milbacher Róbert hazatért Somogyba, mert Nagybajomban élt gyermekkorában, és a kaposvári Munkácsy-gimnáziumban érettségizett. Innen vezetett az útja a Pécsi Tudományegyetem tanári katedrájáig. Az utóbbi időkben szépíróként is jelentkezik. Új kötetét a 110 éves Kaposvári SZC Noszlopy Gáspár Közgazdasági Technikum könyvtárában mutatta be, és természetesen sok ismerős arc volt a közönség soraiban. 


– A szélesebb nagyközönségnek is élvezetes formában mondja el, hogy mi van a magyar irodalom legendái mögött – mondta a könyvről a beszélgetőtárs Kovács Zoltán, a MATE Kaposvári Campusának docense. – Valljuk meg, hogy felnőtt fejjel kevesen lapozgatják a középiskolás irodalmi szöveggyűjteményeket, az azonban megmarad bennünk, amit egykor a tanárunk állított. 
Azonban a kötelező olvasmányok kijelölését ma is 60–160 évvel ezelőtti szempontok határozzák meg, az irodalomtudomány és a közoktatás között pedig nincs igazi kapcsolat. Ennek megteremtése érdekében munkálkodna a szerző. 


– Én is tanár vagyok, és az órákra készülve kerültek elő problémák – mondta Milbacher Róbert. – A könyv alapját az én irodalomtudományi tanulmányaim képezik. A Legendahántás megszületéséhez konkrétan az vezetett, hogy a karantén alatt nem lehetett tanítani, ezért el kellett foglalnom magam. Már régóta terveztem, hogy le kéne tennem az asztalra egy irodalmat népszerűsítő munkát. Pécsen csináltunk a tanár kollégákkal egy felületet, ahol a tudományos és a tanításra szánt szövegek összeboronálását igyekeztünk elvégezni. 


Az író nem tudja, hogy a diákjai körében milyen volt a fogadtatás, mert a saját könyvét nem szokta feladni, viccelődött. Azonban azt nem tagadta, hogy tudományos körökből érték olyan vádak, hogy komolytalan a munkája és gyanús, mert a gyakorlatban még nem alakult ki az, hogyan lehet visszaadni a tudományos gondolatmeneteket közérthetően. A történelemtudományban ez már működik, mutatott rá. 

Fotó: Muzslay P.

 

A nemzet valójában egy összetartozó kulturális közösség


A legtöbb legenda Petőfi Sándort övezi, akiről a szerző saját bevallása szerint egészen másképp gondolkodik, mint mások. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a költő szülei nem beszéltek magyarul, és az anyanyelve szlovák volt. Petőfi a legszebb példája annak, hogy a nemzet valójában kulturális közeg, állítja Milbacher Róbert, aki szerint a reformkor íróinak jó része is sváb származású volt, és Petőfivel együtt tudatosan vállalták a magyar identitást. Annak ellenére, hogy a legnagyobb pánszlávok Petőfi tanárai között voltak. Ellenfelei meg is találták a költőt azzal a váddal, hogy valójában szlovák, és az oroszoknak kémkedik, amikor 1848 nyarán indult az országgyűlési választásokon. Ez a politikai lejáratás és karaktergyilkosság máig működő eszközének számított, és elérte a célját, mert Petőfi megbukott a szabadszállási választáson. 
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában