Orosz kémnek állították be Petőfit, nem is szavaztak rá

Az 50+1 legendát felvonultató könyvével Milbacher Róbert hazatért Somogyba, mert Nagybajomban élt gyermekkorában, és a kaposvári Munkácsy-gimnáziumban érettségizett. Innen vezetett az útja a Pécsi Tudományegyetem tanári katedrájáig. Az utóbbi időkben szépíróként is jelentkezik. Új kötetét a 110 éves Kaposvári SZC Noszlopy Gáspár Közgazdasági Technikum könyvtárában mutatta be, és természetesen sok ismerős arc volt a közönség soraiban. 

– A szélesebb nagyközönségnek is élvezetes formában mondja el, hogy mi van a magyar irodalom legendái mögött – mondta a könyvről a beszélgetőtárs Kovács Zoltán, a MATE Kaposvári Campusának docense. – Valljuk meg, hogy felnőtt fejjel kevesen lapozgatják a középiskolás irodalmi szöveggyűjteményeket, az azonban megmarad bennünk, amit egykor a tanárunk állított. 
Azonban a kötelező olvasmányok kijelölését ma is 60–160 évvel ezelőtti szempontok határozzák meg, az irodalomtudomány és a közoktatás között pedig nincs igazi kapcsolat. Ennek megteremtése érdekében munkálkodna a szerző. 

– Én is tanár vagyok, és az órákra készülve kerültek elő problémák – mondta Milbacher Róbert. – A könyv alapját az én irodalomtudományi tanulmányaim képezik. A Legendahántás megszületéséhez konkrétan az vezetett, hogy a karantén alatt nem lehetett tanítani, ezért el kellett foglalnom magam. Már régóta terveztem, hogy le kéne tennem az asztalra egy irodalmat népszerűsítő munkát. Pécsen csináltunk a tanár kollégákkal egy felületet, ahol a tudományos és a tanításra szánt szövegek összeboronálását igyekeztünk elvégezni. 

Az író nem tudja, hogy a diákjai körében milyen volt a fogadtatás, mert a saját könyvét nem szokta feladni, viccelődött. Azonban azt nem tagadta, hogy tudományos körökből érték olyan vádak, hogy komolytalan a munkája és gyanús, mert a gyakorlatban még nem alakult ki az, hogyan lehet visszaadni a tudományos gondolatmeneteket közérthetően. A történelemtudományban ez már működik, mutatott rá. 

Fotó: Muzslay P.

A nemzet valójában egy összetartozó kulturális közösség

A legtöbb legenda Petőfi Sándort övezi, akiről a szerző saját bevallása szerint egészen másképp gondolkodik, mint mások. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a költő szülei nem beszéltek magyarul, és az anyanyelve szlovák volt. Petőfi a legszebb példája annak, hogy a nemzet valójában kulturális közeg, állítja Milbacher Róbert, aki szerint a reformkor íróinak jó része is sváb származású volt, és Petőfivel együtt tudatosan vállalták a magyar identitást. Annak ellenére, hogy a legnagyobb pánszlávok Petőfi tanárai között voltak. Ellenfelei meg is találták a költőt azzal a váddal, hogy valójában szlovák, és az oroszoknak kémkedik, amikor 1848 nyarán indult az országgyűlési választásokon. Ez a politikai lejáratás és karaktergyilkosság máig működő eszközének számított, és elérte a célját, mert Petőfi megbukott a szabadszállási választáson.