2022.11.29. 07:00
Csillogó az alakítás a gyötrő lélekpróbától
Mezítláb, fehér pruszlikban és alsószoknyában énekelt Marcsaként a Mágnás Miskában és cserfesen terített Sipos úrnak az Üvegcipőben a kilencvenes évek végén. Nagy utat járt be azóta a színpadon Varga Zsuzsa. Most Gertrudis királynét alakítja a Bánk bánban a Csiky színpadán.
Fotó: Lang Robert Kaposvar
– Mindig mosolyog, mindenkihez kedves. Hogyan viszonyul a sötét királynéhoz?
– Egyszer Molnár Piroskát kérdeztem arról, milyen lesz egy színésznő évtizedek múlva. Azt mondta nekem, hogy ha egyszer magasra teszi az ember a lécet, akkor sosem akarja leverni, ám mindig magasabbra és magasabbra kerül, s ez egyre nagyobb izgalom, felelősség. Csaknem harmincéves pályámon bőven adódnak kihívások, új emberi sorsok, amelyek nem véletlenül jönnek szembe. Meg kell érni arra, hogy meg tudjam azokat fogni, a belső mozgatórugóimat úgy használjam, hogy hitelessé váljanak. Csodálatos kihívás ez a Gertrudis: izgalmas átlényegülni hozzá, érte… Olyan, mintha egy másik énem ébredne, amivel viaskodom.
– Olt Tamás rendezésében Gertrudis egy sötét anyaként mozgatja a szálakat; akit a történet végén még talán sajnálunk is…
– A karakter zártsága, mégis megközelíthetősége a rendező érdeme. Gertrudis férje távollétében uralkodó, ötgyermekes családanya, akit megölnek fiatalon. Érzékenységét egyik gyermekével történő találkozásában, és a belső monológjain keresztül mutatjuk meg. Nagyon sokat vitatkoznak a darab történelmi hitelességéről. Áldozat volt-e, vagy igazi bűnös? Az is kérdéses, hogy maga Bánk bán ölte-e meg? Feltételezhető, hogy a Pilisben, egy királyi vadászaton, kíséretétől távol gyilkolták meg az első adandó alkalommal a főurak. A harcos amazon energiája közel áll hozzám, bennem van a mosoly mögött. Tizennégy évi versenysport megtanította nekem a fizikai határaim feszegetését. Ez az energia is segített a lelkem szélsőségeit feltérképezni eddigi pályámon. E nélkül az erő nélkül nem lennék az, aki vagyok.
– Nézőként az ember egy nehéz, de szép követ visz haza katarzisélményként a mellkasában, amellyel aztán még bőven akadhat dolga. Színészként hogyan éli meg a történetben rejlő lelki megrázkódtatást?
– Az előadás utolsó pár percében a társulat a tenyerén tart, miközben csukva van a szemem, mozdulatlanul fekszem, hallgatom a körülöttem történő eseményeket, a gyerekek énekét. Ugyanazt élem meg, mint a nézők. Fantasztikus, hogy ebben a nehéz időszakban, amikor szükség van lelki töltekezésre, erősen érzem, hogy feladatunk és üzenetünk van.
Véres drámába csöppentek a faluszínházi szárnypróbálgatásból
Varga Zsuzsa tizenkét éve rendez a bárdudvarnoki faluszínházban. Két kisgyermek nyert lehetőséget innen a Bánk bán előadás egyik szereposztására.
– Egyiküket még karon ülő korából ismerem. Nagy élmény volt velük is, és a másik szereposztással is játszani. Kihívást jelentett, hogy a színpadi létüket elkülönítsék a kis lelkükben. Ezek a gyerekek annak ellenére, hogy egy véres drámában játszanak, hamar megértették ezt, és kezelni tudták – mesélte Varga Zsuzsa, akinek öltözőjét fiatal művésztársai ajándékba adott rajzaikkal tapétázták ki.