Nem csak az ünnepek alatt él mesevilágban

A kaposvári egyetemen végzett fiatalember már nemcsak mesekönyveket, hanem társasjátékokat is illusztrál. Mayer Tamás gyermekkora óta Meseországban él. Vagyis inkább a mesék világa él őbenne. Kiskora óta a rajzolás jelenti neki a megnyugvást, s azon szerencsések közé tartozik, akiknek a hobbijuk lett a munkájuk. 
– Nem volt más út. Hiperaktív gyerek voltam, egyedül a rajzolás nyugtatott meg, amely hosszú időre lekötötte a figyelmemet. Rajzszakkörre akkor kezdtem járni, amikor élesen körvonalazódott, hogy grafikusnak szeretnék tanulni – emlékezett vissza a fiatal művész, aki először a kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnáziumban végzett grafikusként, majd még két évig tanult animációt. Aztán elektronikus ábrázolás szakon tanult az egyetemen, a képanimáció szakirányt választotta céljai eléréséhez. Ám hiába készítettek rajzfilmet az általa megrajzolt Puskás Öcsi karakteréből, rájött, a rajzfilmkészítés nem az ő világa. 
– Dolgoztam két helyen is pályakezdőként. Szerettem, de valahogy olyan monoton munka. Hosszú ideig készül egy animáció. Egy-egy apró fázisát készíti egy-egy ember, bele lehet unni, már nem mozgatja meg a fantáziámat. Animációs projektet már csak a saját kedvtelésemre készítek – mondta az illusztrátor, aki végül a mesekönyvek világában találta meg önmagát. 
– Az emberek egy bizonyos szinten megmaradnak gyermeknek. Én ezt a lehetőséget használom ki a munkám során. A fejemben csaponganak a gondolataim, ott vannak a karakterek, akiket csak le kell rajzolnom. Szeretem megfigyelni az embereket, „gyűjtögetem” a karakteres arcokat. Elteszem magamnak, lerajzolom őket vázlatosan, hátha legközelebb egy mesekönyvhöz szükség lesz rájuk. Egy ily módon készült rajzot feltöltöttem az egyik közösségi oldalra, amely kapcsán egy kiadó megkeresett, hogy nekik pont arra a „stréber” kislány karakterre lenne szükségük – mesélte a grafikus. 
– A gyerekekkel is megtalálom a közös hangot – mondta a rajzoló, akit a karácsony szintén mindig elvarázsolt. Nem hagyja ki, hogy az ünnephez kapcsolódóan alkosson valami témába vágót. 
– Az illusztrálás egy alkalmazott művészet, kiszolgálom az író szövegét, hozzá tudok tenni a rajzokkal. A legtöbb könyvben találok olyat, ami megfog. Leginkább a humoros történeteket szeretem, ezek illusztrálása megy legjobban. Egyik kedvencem a Tüsi és Lobonc megmenti Bam Bandit. Nagyon közel állt hozzám Fekete András abszurd humora. 
 

Rajzolni és írni is szeretne, több mint húsz köteten dolgozott.

Mayer Tamás egyik kedvenc műfaja a kevés szöveget tartalmazó, úgynevezett „picture book”. 
– Sok ilyen könyv készül, amelyekben a rajzok felé billen az egyensúly. Örülök, hogy azok számára is létezik lehetőség, akik egyszerre nem tudnak sok szöveget befogadni. Igaz, ez a műfaj hazánkban nem eléggé közkedvelt. Nagy álmom teljesülhetne, ha nemcsak rajzolhatnék, hanem a szöveget is én írhatnám egy ilyen kiadványhoz. Vannak ötleteim, terveim, de úgy érzem, egy kicsit még érnem kell hozzá – mondta Mayer Tamás, aki egy Angliában megjelenő, hasonló könyvhöz rajzolt a közelmúltban. Év végén óraközi szünetben is lejátszható társasjátékhoz készít illusztrációkat, amely már az ötödik a sorban. Fontosnak tartja, hogy a digitalizált világban a gyerekek ne csak a monitor előtt ülve játszanak, így készült el a közkedvelt kártyajáték, a Hupszi is. Az általa illusztrált gyermekkönyvek száma is már húsz felett jár.