Szőlősgyörök: a falu, amelyet Gárdonyi Géza is szívébe zárt

Elég, ha a több személyből gyúrt Göre Gábor alakját emelem ki, akinek szobor állíttatott Györökben, de a 160 éve született író, költő, pedagógus jóvoltából többek között az orvos-patikusék gyermeke, Mittler Gizella is bekerült a szépirodalomba; a Doktor Gizella című novella főszereplője a mindig csinos, általában „fehérbabos kék ruhát” viselő, széplelkű, s titkon keresztségre vágyó, zsidó leány, aki megmérgezte magát, mert szülei megözvegyült zsidó sógorához akarták férjhez adni, holott ő a mindig mosolygó Simándi tanító úrba volt szerelmes… 

A Szőlősgyörökhöz anyai ágon kötődő Gárdonyi Géza dédunokájával, Keller Péterrel beszélgetve arra is fény derült: ma is áll szépapja, Nagy Sándor kocsmája a Szabadság utcában. S hogy milyen lehetett egykoron, azt nem lehet kideríteni, mivel Gárdonyi korából származó fényképek, rajzok nem maradtak fenn, de az tudható: az épület a XXI. században is a vendéglátást szolgálja, Postakocsi csárda néven ma is várja vendégeit. S ha az éhes és szomjas vándor túlesett a kulináris örömökön, érdemes egy sétát tennie az ország első Gárdonyi-településén, mely Keller Péternek és Klotz Péter polgármesternek köszönhető. Szőlősgyörök büszke is lehet erre, mert Eger, ahol a 101 éve eltemetett író nyugszik, még nem birtokolja e titulust… 

Az épületek történetét egyébként Koltay Péter helytörténész kutatta egykor. A Gárdonyi édesapja, Ziegler Sándor által épített gőzmalom Vörös Malom név alatt működött tovább, az építéséhez használt tégla színére utalva, ám az ötvenes években sajnos lebontották, fénykép sem maradt róla. A Malom utca azonban őrzi a nevét. A Gárdonyi Géza utca 6. számú házban az író édesanyja élt egykor. Az ősi családi házat azonban édesanyja eladta, amikor Egerbe költöztek. Az új tulajdonosok a házat átépítették, de formája a régi látványt idézi. 

– Dédapám több művében is említi édesanyjának a házát – mesélte Keller Péter. – Az Egy korty víz című novellájából megtudhatjuk, hogy eperfa állt az udvaron, a közepén náddal fedett jegespince, ablakán vasrostéllyal, s ez az épület sejlik fel az Ima című versében is: „Csupán egy kunyhót adj nekem, Uram, / Hová a szél is gyalog mehet” írja, majd később: „S a kis pincének öblös rejtekén / Pezsgőt mindig bőven találjak én: / S egy milliót, amely el sose fogy... / Akkor, Uram, megélek valahogy.” 

A dédunokától megtudtam azt is: Gárdonyi ebben a házban ünnepelte 18. születésnapját, és vélhetően itt fogalmazta meg életelveit, melyek közül a Jézus-követés halála pillanatáig meghatározó eleme volt életének, írásművészetének. A tanítónak készülő, gyenge fizikumú fiú eltökélt szándéka volt, hogy szakítson ősei hagyományával, ezért iratkozott be az egri líceumba, de a harmadév végeztével hazaköltözött anyja családjához, Györökbe. Színjátszó-előadásokat szervezett, rendezésében mutatták be a Tóth Ede népszerű népszínművét, A falu rosszát, dalárdát verbuvált, odaült a templom orgonájához, temetéseken is közreműködött kántorként, s ha kellett, tüzet oltott. 

Életrajzából az is kiderül: ottléte alatt a kaszinó tékájából mindennap legalább egy kötetet elolvasott. Jókai addig megjelent műveit, aztán az I. Napóleont, a Világ szállodáját, a Néma cimborákat s más, efféle irodalmat, ami egy falusi kaszinó könyvtárában a nemes kultúrát – néha szégyenkezve – képviselte. 

Tuli Antalék portáját is szívébe zárta az író; utolsó szőlősgyöröki tartózkodása alkalmával lakott itt, a Gárdonyi utca 56. alatt, ám a házat az idők folyamán átépítették. A régiek még emlékeznek rá: az épületben asztalosműhely is volt egykoron. 

– A falu ismert figurái, Györe Gáspár és Cságolyi bácsi házai, úgy tűnik, alapjaiban sokat nem változhattak. Koltay Péter egymás mellett állónak vélte a két épületet, ám az életrajz szerint „Gárdonyi édesanyja szőlősgyöröki háza során a harmadik szomszéd (Györe Gáspártól a nyolcadik) az öreg Cságolyi bácsi.” – jegyezte meg Keller Péter, aki arról is számot adott: a györöki temetőben alusszák örök álmukat Gárdonyi nagyszülei: Nagy Sándor és felesége, Henics Anna, nagybátyja, Nagy András, valamint testvérei, Ziegler Dezső és Ziegler Béla. – Nagy András és Ziegler Dezső sírkövére dédapám sírverset is írt: „Ha majd az Isten jóvoltából / megtaláljuk a csillagok felett / az örök Égbe költözötteket, / Bandink szólítsd az angyalok sorából / s vezesd elénk e kedves gyermeket. / Az Ég kapuja, ha majd nekünk tárul, / ­s az örök fényben Isten jóvoltábul / megtaláljuk a földi lelkeket, / Dezsőnk szólítsd az angyalok sorábul / s vezesd elém e kedves gyermeket.” 

A dédunoka szerint Béla testvérével Gárdonyi lelkileg már nem forradt annyira eggyé. Béla a mezítlábas gyereksereg víg zsivajából kizökkenő, különös természetével gyakran volt lohasztója játékked­vüknek. Szeretetre-valósága csak addig tartott, míg mindenki Béla akaratának engedelmeskedett. Ha nem, akkor püfölte, cibálta, amelyiket közelebb érte. Béla jó tanuló, de sohasem falta oly szívvel-lélekkel a betűt, mint testvérei. Csak kö­telességtudással. Béla sohasem dugott könyvet a párnája alá, hogy kora hajnalban madárszóra éb­redve, lopva olvashassa a királyleány meg a pász­torfiú történetét. Kedveltebb szórakozás neki a falusi virtuskodás: a „vagyok olyan legény, mint te” mellkifeszítés. Erőre fejlődött, nem lélekre. De kellett egy ilyen fiú is a család­ban. Illett, hogy az apja mesterségében, aki Kossuth fegyvergyárosa volt, a Zieglerek hagyományos foglalkozásában, a vasművességben is megfelelő utód váljék. 

A szőlősgyöröki katolikus templom kertjében Gárdonyi „öreganyja öreganyjának”, ahogy maga az író fogalmazott, Pajzs Annának az emlékfejfája látható, a templomkert bejárata előtt pedig nemcsak az írónak, hanem a szüleinek a domborműve is megtalálható, de a Dél-Balatoni Gárdonyi Géza Evangélikus Általános Iskola és Óvoda is őrzi névadója emlékét. Az emlékmű az intézmény parkjában dacol az idővel. 

Irodalomba emelt falubeliek

„Gárdonyi a Göre-típust győri és szegedi újságírómúltjából, a nevet meg Szőlősgyörökből vitte Pestre a Magyar Hírlaphoz. Gárdonyi édesanyjának egyik szomszédja volt Györe Gáspár uram. A Györe névből nyírta ki az ipszilont, a Gáspárt meg Gáborra fordította, nehogy valaki ráismerjen a falu szülöttére. Monogramja megmaradásáért gondolta ki így a nevet. 
Göre testi-lelki alakját meg ugyancsak a szőlősgyöröki Cságolyi bácsiról formálta, aki jómódú, mindvégig pógárembör volt s a bírói tisztet is viselte egy ideig a nagybot, nagykalap és nagycsutora díszeivel.” – olvashatjuk életrajzírója, Gárdonyi József tollából.