Tavaszünnep

2023.04.22. 16:43

Virágeső és smink járt a teheneknek a Krisna-völgyben

A Föld napjával esett egybe a Krisna-völgyi legelőnap és a misztikus erejű „aksaya tritiya” nap is közeleg, amelyet a legjobb napnak tartanak. Úgy tartják ugyanis, hogy a Nap és a Hold egyensúlyának köszönhetően, ha ezen a napon bele kezdünk valamibe, sikerre vihetjük az új tevékenységet. A Krisna-völgyben a legelőre hajtás is egy új kezdetet jelöl, ám előtte a teheneket és ökröket megünnepelték a hétvégén.

Turbéki Bernadett

Fotó: Lang R.

Arunát és Utsavát is feldíszítették szombaton Krisna völgyben. A két ökör is részt vett azon a hálaadó és áldással járó szertartáson, amelyre énekes kísérettel Krisnát is kihozták a szabad ég alá a templomból. A kagylókürt megfújása után füstölővel, lámpával és virággal kedveskedtek Krisnának és a teheneknek a szertartáson. Virágsziromesőbe borították a jószágokat és ki is festették őket, mielőtt a legelőre mentek.

A kürtszó jelezte az ünnep kezdetét.
Fotó: Lang R.

– Szoros összefüggés van a Föld napja és a tehenek ünnepe között. Egyre gyakrabban halljuk a fenntarthatóság szót. A legfontosabb része az élelmiszer-termelés, a mezőgazdaság. Napjaink mezőgazdasága kőolajalapú, ugyanis a műtrágya kőolajból készül, a traktorok finomított kőolajjal mennek, tehát az egész folyamat kőolajon függ. Tudjuk, hogy ez káros a bolygóra nézve. A műtrágya tönkreteszi a földeket, a benzin és a gázolaj pedig az egyik fő oka a klímaváltozásnak. Mindent meg lehetne a tehenek és ökrök munkájával csinálni, miközben tehéntrágyával lehetne táplálni a földeket. Az ökrök a munkájukat adják a földműveléshez – magyarázta a Föld napja és a legelőnap szoros összefüggését Gőri István, Krisna-völgy kommunikációs vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kőolajalapú megoldásnak vége felé jár az emberiség, amelyre az ökör alapú mezőgazdaság lehet a megoldás, ami több tízezer éve is működött. 

Oroszlánrészt vállalnak a tehenek Krisna-völgy földművelésében. Ezt köszönték meg nekik. 
Fotó: Lang R.

Indiai szokásnak megfelelően megköszönték a teheneknek a mindennapi tejet és az ökröknek a munkát. Feldíszítették őket, majd almaszeletekkel adtak hálát nekik.

Fotó: Lang R.

Krisna-völgyben az ünnep kapcsán is igyekeztek bemutatni azt az életformát, ami kedvező embernek, állatnak egyaránt és az egész bolygóra nézve fenntartható. Erre volt kíváncsi a Budapestről érkezett, Hegedűs Mária, is, aki a zebuetetésből vette ki a részét. A zebuk kis méretű szarvasmarhák, amelyek a fűnyírásért is felelnek Krisna-völgyben. – Elmondhatatlan élmény. Igaz tiszta nyál a kezem, de nem érdekel, mert tudom, hogy örültek annak, amit adtam nekik – mondta.

Fotó: Lang R.

– Tehenet festettünk, ahogy a kék tenyeremen látszik. Most először csináltam ilyet. Hatalmas élmény volt, amit a tehénen alkottunk, az már művészet. A lányom tiszteli és rajong a természetért, ezért jöttünk – mutatta kékre festett tenyerét a budapesti Kovács Tamás, majd a program ökrösszekér túrával, kézifejés megtekintésével, és a járgányházzal való ismerkedéssel folytatódott.

 

Filmsztárok lettek a Krisna völgy ökrei

Aruna és Utsava első látásra hétköznapi ökröknek tűnnek, ám ők nem akármilyen jószágok. Több játékfilmben is szerepeltek már. Hamarosan látni lehet őket az új igazi szuperprodukciónak számító Hunyadi című filmsorozatban, amelynek több részében is szerepelnek a tiroli borzderes és zebu keverékek.

– Miután kevesen vannak, akik dolgoznak ökrökkel, filmekben szekereket, ágyúkat kellett háttérszereplőként szállítaniuk. A saját lábukon húsz kilométert tesznek meg naponta, ezért eljönnek értünk és egy szarvasmarha szállítóval viszik el őket a forgatás helyszínére – mondta Tímár Dániel, aki a tehenészetben tevékenykedik és az ökrökkel szántóföldi területeket művel.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában