Újra találkoztak a régi ismerősök Taranyban

Nagyon sokan jöttek, akik korábban elköltöztek Taranyból, de a gyökereik itt vannak. Jó volt találkozni a régi ismerősökkel, rokonokkal. Az időpontra az adta az apropót, hogy mostanra tudták megjelentetni Hargitai Csaba könyvét, mely a taranyi „Buncek” eredetét, útját vizsgálta szőlővesszők DNS-n keresztül. Hargitai Csaba kutatta, mi is az a „buncek”? Az egyik kereső oldalon azt a választ kapta, hogy szerb-horvát nyelven „sonka” a jelentése. Úgy gondolta, hogy ennek a direkt-termő, félvad szőlőnek tartott szőlőfürtöt a sonkához hasonló alakja miatt nevezték így. Nemzetközileg is vizsgálta, összehasonlítva a többi kékszőlővel. Míg azok késői érésűek, addig a buncek korai érésű. Sok vesszőt megvizsgáltak genetikailag. Több távoli helyszínen is találtak hozzá hasonló szőlővesszőt. Az olasz csizma sarkánál „primitívó” a neve, Kaliforniában is találtak vesszőt, ahol „cirfandel” nevet kapta. Ugyancsak Szentendrén, a Festetics birtokon is találtak ilyen vesszőt. Mindig felteszik a kérdést, hogyan került a buncek Taranyba. Mivel Szentendrénél elakadt az út, így csak feltételezni lehet, hogy Festeticsék taranyi birtokára is került vessző és itt elterjedt. Hiába van a világon több helyen is ehhez hasonló, máshogy nevezett szőlőfaj, azért a „taranyi buncek” jó kezelés mellett nagyon finom bor. Előadás közben megkóstolhatták és összehasonlíthatták a bunceket és a primitívo bort is. A kulturális műsorban fellépett az Obsitos Énekkar, a Taranyért Egyesület női kara kiegészítve az óvónőkkel, valamint a Háromfai Dalnokok. Aki énekelni vagy táncolni akart, részükre a Mulatós Express segédkezett. A finom vacsorát követően pedig a gravírozott pohárral a kezükben bejárták a nyitva lévő borospincéket, ahol választhattak többféle bor közül.