Ékszerdobozt festettek a szemesi aluljáróba

Már a készülés során is nagyon népszerű szelfihelyszín volt a balatonszemesi aluljáró, de mostanra még többen fotózzák az újonnan elkészült falfestést. 

Húsvéthétfőn különleges ajándékot kaptak a balatonszemesiek – és minden arra járó utazó –, amikor elkészült a település vasúti aluljárójának megújult, művészien díszített változata. A látványosságot a Tárnoki Művészeti Egyesület tizenkét tagja álmodta és valósította meg, mindössze négy nap leforgása alatt. Ez a projekt a déli part aluljáróit új színbe öltöztető, nagyszabású kezdeményezés része, amelynek során a tárnoki művészek már több településen is maradandót alkottak – most pedig Balatonszemes került sorra.

– A célunk nem pusztán az volt, hogy széppé tegyünk egy korábban szürke és közömbös átjárót – hanem az is, hogy a helyi kultúrát, történelmet és a Balaton sajátos hangulatát örökítsük meg a falakon, mondta Major L. Gábor, a TCH Tárnoki Művészek Egyesületének vezetője. Szemes egy kicsit a Balaton gyöngyszeme. Sok képeslapot átnéztünk, hogy eltaláljuk a naplemente valódi színeit. Egy olyan óriási, festett naplementét készítettünk, amilyet korábban még sosem festettek aluljáróra, tette hozzá.

Balaton a falakon

A művészek különös figyelmet fordítottak arra, hogy a festményeket helyi motívumokkal töltsék meg. Így került a falakra a balatonszemesi címer, valamint Bujtor István portréja. A portré megalkotását Mérei József tervező különösen nagy megtiszteltetésnek élte meg. – Személyesen találkozhattam Bujtor István fiával, aki meg is köszönte a méltó emléket. Ezért érdemes csinálni, mondta a kompozíció tervezője.

A természet közelsége is visszaköszön a falakon: sirály, gólya, kócsag – a Balaton élővilága is része lett az összképnek. Major L. Gábor elmondta: a festékeket a MÁV biztosította, amelyből 249 liternyit használtak el, de emellett 100 festékszóró sprét és 25 színezőpasztát is felhasználtak a látványos végeredményhez. 

Már a munka során is nagy érdeklődés övezte a projektet – sokan megálltak, hogy megnézzék, fotózzák az alakuló alkotást. Ez is azt mutatja, hogy az emberek fogékonyak az effajta városi művészetre. – Jó lenne, ha az urbánus művészetet jobban elfogadnák. Készítünk graffitiket is, de az sokszor csak egy szűkebb réteget érint meg. Ezekkel a közösségi, színes munkákkal talán közelebb tudjuk hozni az emberekhez az alkotásainkat, tette hozzá Major L. Gábor.