Tüskés Tibor, Fodor András és Simon Ottó kötődése is egyértelmű a Balatonhoz

Tüskés Tibor (1930–2009) Szántódon született, később fenyvesi villája tavi találkozóhely lett. Tanári pályáját Dombóváron kezdte, majd Pécsen ismerkedett az irodalmi élettel, s lett a Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztője, később a Somogy főszerkesztője. Számtalan saját kötetet jegyez, Balatonról szóló írásai közül meghatározó a Gyönyörű magyar tengerke című vallomásos könyve. Valóban vallomás, talán a legszebb, Balatonról írt sorok, gondolatok sokaságával: „Az idő kitágul és a tér összezsugorodik itt. A nap hosszabb, mint huszonnégy óra. S a Balaton úgy összezsugorodik, hogy a tenyeremen elfér. A vízhez kötöttem az életemet, és a víz kiszolgáltatta magát. Szülőföldem és tulajdonom a Balaton. De a Balaton nem tűri a kisajátítást. A Balaton mindazoké, akik ismerik és szeretik, akik hallgatják és értik a beszédét.” 

A kaposmérői születésű Fodor András (1929–1997) Kossuth-díjas költő Takáts Gyulához hasonlóan Fonyódhoz kapcsolódott több szállal. Pusztaberényi gyermekkora meghatározta viszonyulását. Kaposváron érettségizett, tanulmányait Budapesten folytatta. Első versei a Sorsunkban, majd a Válaszban láttak napvilágot. Könyvtárosi diplomát szerzett, írásai a diktatúra idején nem igazán jelenhettek meg. Publikálási lehetőséget csak 1954-ben kapott, de az 1950-es évek végén újabb politikai támadások érték. Az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa volt, a fővárosban élt, de balatoni kötődése mindvégig megmaradt. Aktívan részt vett a Somogy folyóiratban és a fonyódi Helikonban. Naplójegyzeteiben, verseiben, esszéiben sokszor írt a tóról, kötődéséről így vallott: 

Simon Ottó (1942–2007) balatonszentgyörgyi születésű, ma már talán kevésbé ismert helyi alkotó, akinek balatoni életműve viszont külön monográfiát érdemelne. Szegény sorsú parasztcsaládból származott, keszthelyi érettségi­je után Szegeden szerzett matematika szakos diplomát. Visszatért szülőföldjére, és a fonyódi gimnáziumban tanított. Fiatal kora óta verselt, első alkotásai Tüskés Tibor ösztönzésére jelentek meg a Somogy folyóiratban. Témája minden esetben a Balaton, a balatoni gyökerek, a táj és az érzelmek összekapcsolása. Rendszeres résztvevője lett a Fonyódi Helikon összejöveteleinek. 1985-ben közölt Kánaán című versét be is tiltották. 1988-ban látott napvilágot első kötete, aztán kötetei egyre gyűltek, bár nagyon nehezen tudta megjelentetni őket. Nyolc könyvét adták ki ez idő alatt, melynek beszédes címei – Földlüktetés, Szárnysuhogás, Katedrális, Sárkányölő, Úton, A szív harangütései, Égikék, Sóhajok – jelzik lírájának alapüzenetét. Megható vallomása szülőföldjéről, Erdők erdeje című versében így hangzik: 

Ezer szállal kötődnek a Balatonhoz

• Tüskés Tibor, Fodor András és Simon Ottó alkotásai nem merülhetnek feledésbe, balatoni, somogyi vonatkozású munkáik pedig különösen egyedivé és sajátossá teszik írói életművük.