2025.04.23. 14:52
A gróf, aki munkát és megélhetést teremtett a Balaton partján
Széchényi Imre élete és munkássága maradandó nyomot hagyott Somogy és a Balaton vidékén. A kivételes agrárpolitikus, Széchényi Imre a reformok, az oktatás és a vidékfejlesztés élharcosa volt.
Tökéletesülni és tökéletesíteni! – ez volt a jelmondata a Somogyországhoz sok-sok szállal kötődő gróf Széchényi Imrének (1858-1905). A rövid életű, tehetséges agrárpolitikus valóban alkalmazta munkája során az idézett gondolatokat.

Fotó: MW
Széchényi Imre öröksége a Balaton partján
Széchényi Imre Somogyból indult, de országos hírű agrárszakember lett, a magyar parasztkérdés egyik legnagyobb ismerőjévé és értőjévé vált. Mindehhez hozzásegítették a magyar vidék ismerete mellett a széleskörű tanulmányai is. 1881-ben sógorával, Andrássy Gyulával még az Amerikai Egyesült Államokba is eljutott, hogy az ottani agrárium – a búza ára, a farmergazdaságok működése, a korszerű technikák – jellegzetességeit, sikereit tanulmányozza. Tapasztalatait Amerikai levelek című művében összegezte. Hazatérését követően Somogy vármegye közgazdasági előadójává nevezték ki, ekkor még nagyobb rálátása lett a megyei mezőgazdasági problémákra. Számos újításba kezdett a reformok előmozdítása érdekében: statisztikákat készített, földműves iskolát alapított, mezőgazdasági iskolákat hozott létre. A magyar agrárium ebben az időszakban számos gonddal küzdött, de mindezt a Balaton vidékén megnehezítette a filoxéra megjelenése. Az egyre terebélyesedő probléma miatt Széchényi Imrét a déli parti homoktelepítésért felelős kormánybiztosnak nevezték ki. A helyi gazdák megmentőjüket látták benne, ezért a nagy tisztelet mellett, feleségéről, Andrássy Máriáról nevezték el Máriatelepnek azt a részt, ahol az új szőlők telepítése megvalósult.
Az agrárpolitikai vetületek mellett Széchényi Imrének köszönhetjük a Somogy vármegye monográfiája című nagyívű munkát és Balatonföldvár fejlesztését egyaránt, hiszen ő ismerte fel a Földvárpuszta fejlesztésében rejlő kibontakozási lehetőséget. Nagy hangsúlyt helyezett az oktatásra is: pénzadományokkal segítette a nagyatádi járások népiskoláit, a kaposvári és a csurgói gimnáziumot egyaránt.
Azonban Széchényi Imre fiatalon, 47 éves korában Somogyváron elhunyt. Felesége, Andrássy Mária magára maradt gyermekeivel és a somogyvári gazdasággal. Sorsának nehézségét tetézte, hogy az egyetlen fiúörökös, ifjabb Széchényi Imre is korán - a spanyolnátha járványban -, 23 esztendősen távozott az élők sorából. Máriának erősnek és határozottnak kellett maradnia, hogy összetartsa családját és megőrizze társadalmi rangját. Hosszú élet adatott neki, még azt is megélte, hogy a második világháborút követően el kellett hagynia szülőföldjét és somogyvári lakhelyét. Gmudenben, Ausztriába hunyt el 1953 májusában. Széchényi Imrének korai halálát követően nem sokkal már szobrot is állítottak tiszteletére, melynek avatóünnepségén a következő részlet hangzott el 1907-ben: „A nagy magyar tenger partján Széchényi Imre gróf rakta le a fundamentumát a mai Balatonföldvárnak, amely szinte meseszerű gyorsasággal legszebb éke, ragyogó dísze lett a Balatonpartnak. És amíg egyik oldalon a pihenésnek, a kényelemnek díszes virágkertjét rendezte be, azalatt kissé alább megteremtette Mária-telepet, hogy kenyeret, gondtalan megélhetést biztosítson a magyar munkásnak. (…) Széchényi Imre gróf nagy egyéniségének igazi képét öleli föl e két nagy alkotás: emitt a munka, a jólét képe; amott a megérdemelt pihenés édes nyugalmáé.”
- Balatonföldváron utca és általános iskola viseli nevét. 1945 után, a kommunista diktatúra idején Széchényi Imre – egykori főrendiházi tag – nevét kitörölték a történelemtankönyvekből, a korabeli híradásokban tudatosan nem említették sehol. Balatonföldvári szobrát barbár módon 1947-ben ledöntötték és helyére Széchenyi Istvánt helyezték, de azt is csak 1954-ben. Balatonföldváron a méltó és nagy ős előtt tisztelegve 2019-ben újból szobrot avattak, Szabolcs Péter, Munkácsy-díjas szobrászművész bronzszobrát. A diktatúra évében szándékosan „feledkeztek” meg Széchényi Imréről, hiszen tudták, tetteit nehéz lenne még felsorolni is. Az utókor tartozik neki annyival, hogy soha nem felejti el értékteremtő tetteit!