A gombák viszik az e-mailt a fák között – a The Last of Us története nem fantázia

Pál-Fám Ferenc István, mikológus a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet munkatársa, 2002 óta oktat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen és a jogelőd intézményben.

– Milyen új lehetőségeket nyit meg a professzori cím? 

– Ez egy nagy elismerés, hiszen ezzel az egyetemi ranglétra csúcsára értem. Hosszú út volt ez, mivel a gombák kutatása nem olyan, mint egy orvosi téma, hogy másnap már van eredmény. Például a Mecsekben van egy mintaterület, ahol a gombákat tíz évig vizsgáltam és még az utolsó előtti évben is volt újdonság közöttük. Úgyhogy, az, hogy egyetemi tanár lettem azt is jelzi, hogy múlik az idő és jár felettem is. 

– Mit szeret jobban, oktatni vagy kutatni? 

– Mindkettőt, mert egyik sem vagyok túlságosan, inkább mindkettő vagyok kicsit. Tanítok növénytant, gombaismeretet is, ahol csak tehetem. A Magyar Mikológiai Társaság keretében is tartunk tanfolyamokat, de itt Kaposváron is szervezek, ahogy Székelyföldön a László Kálmán Gombászegyesület égisze alatt. A kutatásban pedig vannak elvárások velünk kutatókkal szemben, hogy mennyit kell publikálni. Persze vannak témák, amiket kifejezetten szeretek is. 

– Melyek ezek a kedvenc témák? 

– A nagygombás témák régóta futnak, mert amint már mondtam, az erdei gombákból mire tudományos anyag lesz, évekbe telik. A Mecsek mellett, az Őrségben és Székelyföldön is kutatok. Mivel agráregyetem vagyunk a mikrogombákat, a kórokozókat is kutatom, ezekkel gyorsabban lehet dolgozni. De sok mindennel foglalkozom, mivel növénytannal is foglalkozom, néhány év részt vettem egy gyepekkel foglalkozó kutatásban is. Hellyel-közzel öntözéses, irrigációs kutatásban is részt veszek. De Magyarországon csak beszélnek róla, hogy kell, de nem csinálják. Engem mindig meg akarnak kövezni a borászok, amikor azt mondom, hogy öntözni kellene a szőlőt. Pedig a környező országokban mindenhol öntözik, az én véleményem szerint előbb-utóbb  itt is be kell látni, hogy szükséges. Nálunk most még az álláspont az, hogy nem szabad öntözni, mert akkor nem lesz finom. 

– Említett több területet is a térségünkben. Ezek közül van kedvence? 

– Székelyföldet azért szeretem, mert ott már gyermekkorom óta gombászom, ugyanis Sepsiszentgyörgyről származom. A Mecsek is kedvenc helyem, mert ott pedig az egyetemi éveim alatt jártam sokat. Az Őrség pedig azért érdekes számomra, mert ott van Magyarországon a legtöbb gomba. Ezért ott van a gombaszakellenőri tanfolyamok gyakorlata, ott van a legtöbb faj is. Persze sok más helyen is gombásztam: a Börzsönyben, Csereháton, Bakonyban. 

– Ezek szerint az ország egyes területei nem egységesek gombák szempontjából? 

– Nem bizony: a fajösszetételben is van eltérés, habár az a Kárpát medencében nagyjából hasonló. Mennyiségben viszont az Őrségben van a legtöbb és a legtöbbféle is, ami az ott lévő különleges mikroklímának köszönhető. Ott még olyan hegyvidéki gombák is megélnek, ami az ország sehol máshol és hegyet sem kell érte másznunk. Ilyen aszályban ugyanis csak ezer méter felett van gomba.

– A klímaváltozás mennyire árt a gombáknak?

– Divat manapság azt mondani, hogy klímaváltozás van. Én azt mondom, hektikus éves időjárások vannak, amit korábbi meteorológiai feljegyzések is alátámasztanak. Az, hogy ennek mi lesz a végkicsengése, emberi léptékkel nem lehet eldönteni és azt sem tudjuk, mennyire gyorsíthatja fel az emberi tevékenység. A gombáknak víz kell alapvetően és meleg, olyan 25-26 fok az optimális az erdőben termő nagygombáknak. Viszont a vizet még jobban szeretik, tehát a szárazság az nekik nem jó. Emiatt eléggé hektikus lett a termőtest képzés. Régebben azt mondhattuk, hogy mettől-meddig terem a keserűgomba. Nemrég voltunk Bőszénfán és Tókaji-parkerdőben, ahol tuskó gombát szedtünk. Ez egy tipikusan késő őszi gomba, úgyhogy rejtély, mit csinált nyár elején az erdőben. 

A mikológus megkóstolja

– A gombák iránti vonzalom honnan jött?

– Nem is tudom pontosan. De ötéves korom óta gombászom és, amit találtam azt meg is ettem. 

– Ebből még sosem volt baj?

– Nem, mert azért tudom, hogy melyiket lehet és melyiket nem. Eddig olyan háromszáz fajt kóstoltam meg. Ehhez persze az kellett, hogy nagyon sokat ismerjek és tudjam, melyek a mérgezőek és a nem ehetőek. Utóbbiak egy jelentős részéről nem tudjuk, hogy mérgezőek -e, mert még senki sem kóstolta őket, póbálta megenni. Hazánkban olyan 3 ezer gombafaj van, amelynek kétharmada nem ehető, aminek nagy része azért nem ehető, mert nem ismerjük. A gombák fajszámban az állatok és növények között vannak, mégsincs túl sok gombafajra szakosodott kutató. Most kezdtek lenni ilyen specialisták, úgyhogy egy jó ötven éves lemaradásban van a mikológia, mint tudomány. Ez persze nem csak ebből fakad, hanem abból is, hogy hosszú idő, mire összejön egy publikálható anyag. 

– Hogyan látja a mikológia fejlődését? 

– Amióta alapítványi egyetem lettünk jóval több cikket publikálunk mi kutatók, ez jó a tudományterületnek, mert korábban sok munka készült az asztalfióknak. Ezeket most tudjuk publikálni és azt látom, hogy nem csak nálunk Magyarországon, de Európában is olyan mennyiségű kutatás lát napvilágot, mint még korábban sosem. Ezáltal egyre jobban alapvető kutatássá válik a mikológia, de ennél fogva nehéz azt lemérni, hogy a hétköznapi ember számára a hasznát. Egy erdőben a gombahálózat úgy működik, mint az internet, ez inkább azt segíti, hogy megértsük a körülöttünk lévő és élő környezet működését. 

– Ez egy érdekes hasonlat volt. Mire céloz ezzel? 

– Voltak megfigyelések a szavannákon, hogy az akácia úgy védekezik a zsiráf kártétele ellen, hogy keserűvé válik a levele. Megfigyelték, hogy eleinte csak egy fa, majd az egész erdő ugyanígy tesz, keserű lesz. Kiderült, hogy a gombafonalak közvetítésével adnak információt egymásnak a növények a veszélyről. A földön minden növény a gombákkal van kapcsolatban, gyakorlatilag valószínűleg az evolúció során a gomba és a növény is így tudott kijönni a szárazföldre, hogy összeszövetkeztek. Emiatt kommunikálnak egymással. A régi erdészeti könyvekben leírták azt a megfigyelést, hogy a kis bükkfa árnyéktűrő. Ez nem igaz, a nagy bükkfa a gombán keresztül eteti a kicsit, ami nem jut fényhez és nem képes fotoszintetizálni. Ez szörnyen bonyolult rendszer, amit csak nem olyan régen kezdtek el alaposabban vizsgálni. De, ha erről többet tudunk meg, jobban megértjük azt, hogy a természetben végbemenő folyamatokat.

Egyre több a gyógyhatású gomba 

• Gombák között is vannak olyan fajok, amelyek gyógyhatásúak, ahogy a gyógynövények. Csak ezek hatását sokkal nehezebb mérni, mert általában minden emberre másként hatnak. Az egyik legismertebb ilyen faj a Ganoderma, vagy pecsétviaszgomba. Tápanyagokban és bioaktív anyagokban gazdag, amely javíthatja az immunrendszer, a szív- és érrendszer  működését, de májvédő funkciója is lehet, valamint antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású. – Ezeket korábban nem is nagyon termesztették Európában, de az elmúlt időszakban hihetetlen térhódításon mentek át, mondta Pál-Fám Ferenc.