A karate egyik hazai fellegvárát építette fel a Balatonnál

2008-tól több helyen is megismertette a gyerekekkel e japán harcművészetet és hat település összefogásával megalakították egyesületüket, a Balaton Budo-t, melynek azóta is vezetője. A karate számos képviselője az ő munkájának köszönhetően is érte el eredményeit az elmúlt évtizedekben.

A Balaton-parton építette fel a karate egyik hazai fellegvárát

– Még 1995-ben Bors Lajos, aki addig vezette az edzéseket, abbahagyta a sportot, és legidősebb tanítványaira bízta a klubokat, így Szárszón rám – kezdte a beszélgetést Somogyi Péter. – Akkoriban még a Balatonlellei Sportegyesülethez tartoztunk, és a következő évben jött létre a Balatonszárszói Nagyközségi Sportegyesület Karate Szakosztálya. Az utóbbi időben, bár ritkán, de versenyzem, szerencsére eredményesen. Gyermekként nem voltam kimagasló versenyző, ugyanakkor nagyon szerettem magát a sportot, a tréningeket. Edzőm, Zallel László máig nagyon jó példával járt előttem. Úgy tartotta, hogy a legfontosabb a hitelesség, nemcsak oktatni a sportágat, hanem űzni is, valamint sportos életmódot folytatni. A gyerekekkel igyekszem megértetni, hogy a rendszeresség és a kitartás nagyon fontos. 

Ha valami nem sikerül elsőre, nem szabad feladni, hanem gyakorolni kell, és a sok munka előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Számos magyar- és diákolimpiai bajnokot neveltem. Jelenleg négy településen hat éves kortól közel nyolcvan fővel foglalkozom. Nem számoltam még össze, de azok száma, akik az elmúlt 30 esztendőben látogatták az edzéseimet, megközelíti az ezret… Önként jöttek s jönnek lányok, fiúk. Persze, szoktam hallani, hogy jaj már vége van az edzésnek, de olyat is, hogy meddig tart még. A tanítványaim fele jár versenyezni, a többieket a sport, a mozgás szeretete és a közösség vonzza közénk. Biztos vannak e korosztály életében is holtpontok, megtorpanások, és olyankor kell a szülői támogatás. Hogy akkor is elmegyünk ma edzésre, ha éppen nincs kedved.

Egy saját edzőterem Somogyi Péter nagy vágya 

Somogyi Péter elárulta, hogy edzőtermi gondjaik szerencsére nincsenek. De nagy vágya egy saját dojo (edzőterem) létrehozása, ez egyfajta megkoronázása lenne edzői pályájának.

– Szüleim négy évig az egykori NDK-ban dolgoztak, ott ismerkedtek meg. Születésem után pár hónappal hazaköltöztünk Szárszóra – emlékezett vissza. – Azóta itt élünk, igazi lokálpatrióta vagyok. Otthon ugyanolyan apuka vagyok, mint bárki más. Az viszont tény, hogy a családomnak együtt kell élnie azzal a tudattal, hogy apa edző is. Aki hétvégéken versenyen van valahol, hétköznapokon pedig este jár haza. Mindhárom gyermekem karatézik, vagy karatézott. Nincs velük szemben különös elvárás, csupán annyi, hogy ha versenyeznek, akkor az legyen az ő döntésük és vegyék komolyan a felkészülést.

Többször is elismerték szakmai munkáját

Az edzői képesítés megszerzésétől az elismertségig hosszú volt az út. A Magyar Karate Szakszövetség többször is elismerte munkáját, de Balatonszárszó és Fonyód polgármestereitől kitüntető oklevelet vehetett át. Ez nagy megtiszteltetést jelentett számára. Komoly tapasztalattal a háta mögött, sportágában igyekszik nem lemaradni. 

• Japánban is járt

– A kötelező edzői továbbképzéseken túl számos nemzetközi edzőtáborban vettem részt, például a környező országokban is, két alkalommal viszont Japánban is jártam – mondta. – Az utolsó két övfokozatomat is ott szereztem meg. A karate folyamatos tanulás. Mindig jönnek új dolgok, új módszerek, a világ változik.