2004.11.16. 00:28
A legújabb Titanic-elmélet
A számtalan elmélet ellenére máig rejtély, hogy a legendás óceánjáró miért száguldott tejles gőzzel a jéghegyekkel teli térségben. Az ohiói egyetem egyik mérnök-kutatója új elméletét korabeli dokumentumokra alapozza.
[caption id="" align="alignleft" width="294"] Willy Stoewer korabeli rajza a Titanic tragédiájáról az 1912. április 14-éről 15-ére virradó éjszakán
[/caption]A közkeletű feltételezés szerint a Titanic a Kék Szalag gyorsasági versenyt akarta megnyerni. Az addigi átkelési rekord 5 nap 11 óra 37 perc volt. A hajó Southamptonból indult New Yorkba 1912. április 10-én, majd április 14-én jéghegynek rohant az Atlanti-óceán kellős közepén. De nincs magyarázat arra, hogy miért épp a jéghegyekkel teli térségben kapcsolt teljes sebességre, ráadásul éjszaka.
Az Ohiói Állami Egyetem mérnök-kutatója, Robert Essenhigh új elmélettel rukkolt elő. Úgy véli, hogy a 6-os kamrában tárolt szén öngyulladása, majd a baj elhárítása okozhatta a Titanic tragédiáját. A szén öngyulladása régóta ismert jelenség. A széntüzelésű gőzhajóknál gyakran megtörtént, és megtörténik ma is. Megakadályozásának már száz éve is megvolt a bevett módszere.
Ha begyulladt a szén a raktárban, teljes sebességre kapcsoltak, így gyorsabban át lehetett lapátolni a szenet a kazánba. Ezzel a módszerrel általában sikerült is lelohasztani a tüzet. Essenhigh a következő érvekkel támasztja alá elméletét:
1. Valószínűtlen, hogy a Titanic gyorsasági csúcsot akart volna dönteni, mert nem verseny-, hanem luxushajónak szánták.
2. Az akkori bányászsztrájk miatt a hajó szénraktárát félig tudták feltölteni. A Titanic csak nyugodt félsebességgel tudta volna teljesíteni a kitűzött távot.
3. A Titanic kapitánya tudott a jéghegyveszélyről, mivel más hajók figyelmeztették rá.
4. Egy közeli hajó megállt, hogy csak virradatkor folytassa útját.
Döntő érvnek tekinthető, hogy Southampton és Cherbourg kikötőjét értesítették a Titanicon bekövetkezett öngyulladásról. Akkoriban a kikötőkben tűzelhárító csapatokat alkalmaztak az ilyen problémák elhárítására. Robert Essenhigh az amerikai földtani társaság nemrég megtartott öszszejövetelén adta elő új elméletét. Kétdimenziós számítógépes modellekkel szemléltette a begyulladt szénrakások lehetséges viselkedését a Titanicon.
Időrendben a katasztrófától a mentésig
A végzetes éjszaka1912. április 13.: a Titanic nyugodt, tiszta időben halad
1912. április 14.: hét figyelmeztetés érkezik a jéghegyveszélyről
11 óra 40 perc: az őrszolgálat észreveszi a jéghegyet, de a Titanic nekiszáguld
12 óra 5 perc: a kapitányt kiadja a parancsot a mentőcsónakok leeresztésére
1912. április 15., 12 óra 25 perc:
a Titanictól száz kilométerre lévő Carpathia elindul segíteni
2 óra 5 perc: leeresztik az utolsó mentőcsónakot, a 2200 utasból 1500 marad a hajón
2 óra 20 perc: a kettétört hajótest eltűnik a hullámsírban
4 óra 10 perc: a Carpathia felveszi az első mentőcsónak túlélőit
8 óra 10 perc: a Carpathia az utolsó mentőcsónak túlélőit is felveszi
1985. szeptember 1., 1 óra 5 perc: a francia–amerikai kutatócsoport felfedezi a Titanic roncsait
Titanic-adatok
Hossz: 267 méter
Súly: 46238 tonna
Vízkiszorítás: 68 ezer tonna
Motor: 16 ezer lóerő
Sebesség: 20-25 csomó
(35-45 km/h)
Üzemanyag: 8000 tonna szén
(159 kazán)
Áram: 4 db 400 kW-os gőzhajtású generátor
I. oszt. jegy ára: 800 dollár
Utasok száma: 2224 fő
Személyzet: (pincér, bárfiú stb.) 461 fő
Hajóleltár: húszezer üveg sör, nyolcezer villa, tizenkétezer tányér