2004.11.04. 06:46
Mennyit ér a minimálbér?
Az érdekegyeztetés fórumán tegnap parázs vita folyt a minimálbér-emelésről. Ha megegyezésre jutnak az érdekeltek, akkor jövőre négyezer forinttal nőhet a minimálbér. Minden hatodik magyar munkavállalót foglalkoztatnak minimális bérért.
Két év alatt, 2000–2002, között megduplázódott a minimálbéresek aránya, azóta viszont valamelyest csökkent.
Az európai uniós tagállamokban a minimálbér az átlagkeresetek 60 százalékát éri el, nálunk szűken számítva annak 40 százaléka. Bár ez a kilencvenes évek 30 százalékához képest vitathatatlan javulás. 2001-ben, amikor a minimálbért 60 százalékkal, 25 500 forintról 40 ezerre emelték, a 2,7 millió dolgozóból 665 700 munkavállalót érintett a döntés. Ebből 481 ezren a versenyszektorban és 186 ezren a közszolgálatban dolgoztak. S ez a statisztika nem tartalmazta a mikrovállalkozásokat, vagyis azokat a munkahelyeket, ahol 5 dolgozónál kevesebbet alkalmaztak.
Márpedig a minimálbér leginkább a kisvállalkozásban foglalkoztatottakat érinti. Igaz, a kis- és közepes vállalkozásoknál a minimálbéresek 80 százaléka csak papíron van minimálbéren. Ennyivel jelentik be őket, a többi járandóságukat zsebbe kapják – derült ki a kutatásokból. A minimálbér a legtipikusabb a kereskedelemben, a cipő- és textiliparban, a feldolgozóiparban, valamint az építőiparban. A magyar és külföldi tulajdonú nagyvállalatoknál szinte ismeretlen fogalom, a kisvállalkozásoknál azonban általánosnak mondható.
Becslések szerint minden ötödik magyar munkavállaló ténylegesen annyit keres, amennyi a minimálbére, fontos kérdés tehát, mennyit is ér a mindenkori minimálbér. Csaknem 100 literrel több tejet, 85 kilogrammal több kenyeret és 109 kilogrammal több cukrot vásárolhatunk a mostani minimálbéren, mint tíz évvel ezelőtt. Elektromos energiából ugyanakkor 300 kilowattórával kevesebbet ér a törvényben szabályozott minimális járandóság, mint 1994-ben.
Enni kell, lakni kell – magyarázza Ékes Ildikó, a téma egyik kutatója. A mindenkori minimálbér vásárlóerejének megállapításánál azt is figyelembe kell venni, hogy az alapvető élelmiszerek és a háztartással kapcsolatos kiadások, rezsiköltségek árai gyorsabban emelkedtek, mint ahogyan a minimálbér nőtt.
A minimálbér Magyarországon hosszú ideig alatta maradt a létminimumnak. Először akkor szárnyalta túl azt, amikor 2001-ben 60 százalékkal emelték a minimálbért, amely 40 ezer forint lett. A fogyasztói árak1999-ig gyorsabban nőttek, mint a minimálbér, azóta viszont ez a folyamat megfordult. Kivéve az idén, amikor az áremelkedés nagyobb mértékű volt.
Egy gyermek nélküli családban, ha mindkét szülő minimálbért keres, akkor jövedelmük eléri a létminimumot, ám ha már gyerek is van, akár csak egy, akkor elvben már nincs miből eltartani. Ha pedig két gyermek is akad egy háztartásban, akkor valakinek a családból éhen kellene halni – állítja a kutató. Ezen a területen azonban szerencsére ritkán jön be a papírforma.
