Nemzedékek óta öntik

[caption id="" align="alignleft" width="147"] Gombos Miklósnak a nagyapja is ebben az őrbottyáni műhelyben öntötte a remekműveket
[/caption]Gombos Miklós (51) Őrbottyánban már harmadik nemzedékként örökíti tovább a harangkészítés összetett tudományát. Édesapja, Lajos (76) a szomszédos műhelyben még mindig dolgozik. A mesterséget a dédapa hozta magával Sziléziából. A harang formája attól függ, hogy zeneileg milyen hangra van szükség.

– Először csak felvázoljuk a harang formáját.  Ezt követi a tervezés. A harang ón-bronzból készül, vörösréz és ón alapanyagokból – magyarázza Miklós.

A  helyes szerkesztés  fontos, mert a harang hangját főleg alakja határozza meg. Az alaphang az ütővel ütköző gyűrűn szólal meg. A harang felületére kerülnek a viaszból készült díszek, feliratok. Az álharangra 9-10 lépésben viszik fel a finomsár-réteget.

Ez agyagon, samottliszten, vízen, tejen, cukron és tojáson kívül emberi hajszálakat is tartalmaz, hogy a repedésmentességet biztosítsák. Öntés előtt a harangformát az öntőgödörben földdel gondosan körüldöngölik, majd beleöntik az 1300 Celsius-fokon megolvasztott bronzot. A fém teljes megszilárdulása után kiássák a harangot.

Majd kiemelik és megtisztítják. Következik a köszörülés, reszelés, csiszolás. A hangját hangvillával ellenőrzik. Gombosék azt tervezik, hogy egyszer harangmúzeum is lesz Őrbottyánban.

A mester munkái:

- Sevillai világkiállítás, magyar pavilon, 14 harangból álló hangjáték

- II. János Pál pápának ajándékozott harang

- Kiskunfélegyháza, katolikus templom, 1500 kg

- Gyula, katolikus templom, 725 és 425 kg

- Csurgó, új református templom, 450 kg

- Mátyás-templom harangjának felújítása

- Mór, katolikus templom, 700 kg